Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1969. (Pécs, 1969)

TANULMÁNYOK - SZENTISTVÁNYI GYULÁNÉ: Oktatáspolitikai intézkedések 1945-1946

Az antifasiszta, nemzeti függetlenségi harc jegyében született koalició tehát ellentétes osztályerőket zárt magába, ebből következett, hogy a Magyar-Kommunista Párt koaliciós partnerei az oktatásügy demokratizálását elvben támogatták, de a gyakorlatban azt eltérő módon akarták megváló s itani. E tényből következő helyzetet bonyolitotta az a külső nyomás, amely a koalíción kivüli reakciós erők részéről nehezedett egyes politikai pártokra, és jelentősen befolyásolta elsősorban a Kisgazdapárt tevékenységét. Mindezek ellenére 1945-ben az oktatáspolitikában is jelentős változások és intézkedések születtek. Ebben nagy szerepe volt a Kommunista Párt ve zette baloldal erejének, erkölcsi-politikai tekintélyének, amely összefüggött a reakciós erők dezorganizálódásával, a népi forradalmi erők gyors megszerveződésével. Az 1945 tavaszán született, zömmel a fasiszta mult ellen irányuló oktatáspolitikai intézkedések végrehajtásában jelentkező huza-vona már szemléltette az eltérést a demokrácia következetes képviselői és a konzervatív erők között. Az 1945 nyarán napirendre kerülő olyan reformgondolatok, mint az általános iskola megteremtése éles politikai vitákat váltott ki. Az ellentétes politikai erők céljait megvilágította az a küzdelem is, amely az ifjúság befolyásolásáért folyt. Az oktatásügy demokratikus átalakítását nehezítette, hogy a közoktatás irányító apparátusa kevéssé változott. A VKM élén gr. Teleky Géza állt, aki művelődéspolitikai elgondolásainak ismertetésénél hangoztatta: "Osztályharcból nem lesz magyar művelődés, és nem lesz demokratikus Magyarország. "

7 A miniszter, aki a polgári ellenállással való kapcsolata révén került a kormányba, a mult uralkodóosztályainak szemszögéből tagadta az osztályharcot, az egységes nemzet mítoszával kendőzte az osztályellentéteket, a nevelési eszményeknél valláserkölcsi alapon állitotta szembe az anyagi tényezőket a szellemi élettel. Bár 1945-ben a közoktatásügyi irányító apparátusba bekerült több pedagógus, továbbá az antifasiszta harc számos résztvevője, de a munkáspártok befolyása gyenge volt. Vidéken, a tanfelügyelőségeken a változás még jelentéktelenebb volt, Baranyában is a klérus változatlanul tartotta tanügyigazgatási pozícióit. A felsoroltakból következik, hogy az oktatásügy demokratikus átformálása SZÍVÓS harcban ment végbe. Az előrehaladást e területen is segítette, hogy az uj élet megteremtéséért küzdő kommunisták, a demokratikus és népi szervekbe tömörült emberek tevékenysége a jelentkező feladatok megoldását közüggyé változtatta. Ebben a politikai légkörben az oktatáspolitika nem maradt tárcaügy, hanem a demokratikus szellemi megújhodás küzdelmekben bővelkedő folyamatának fontos részét képezte. A felszabadult országrészeken a felszabadító Szovjet Hadsereg és a megalakult népi szer vek segítségével rövid idő alatt megindult az oktatás. Az 1944. november végén felszabadult Pécs város iskoláiban a tanítás 1944 december 29 és 1945 január 18 között kezdődött. Az UJ DUNÁNTÚL közlése szerint a megye községi iskoláiban 1945 január 3-án indították a tanévet. Ugyancsak a sajtóhírekben, január 14-én jelent meg az Erzsébet Tudományegyetem közleménye a n.félévi beiratkozásokról. A pécsi egyetemi tanács 1944 december 20-i ülésén nemcsak a tanitás folytatásáról döntött, hanem elhatározta Tanárképző tanfolyam felállitását is. 8 Az oktatás az orvosi, a jogi karokon és e tanfolyamon január 22-én: kezdődött. Azokban a napokban, amikor a Szovjet Hadsereg Budapest felszabadításáért harcolt, és csapatai elfoglalták a nyugati pályaudvart, Pécsett a Pedagógusok Szabad Szakszervezetének gyűlésén Kövesi Béla alelnök a pedagógusok hivatásáról beszélt az uj demokratikus Magyarország felépítésében. Még folyt a háború, de a felszabadult országrészeken, megyénkben és városunkban is már született az uj élet. A mult maradványainak felszámolása természetesen fontos intézkedéseket igényelt. Mindenekelőtt szükségessé váltak a fasizmus maradványai, a fasiszta jellegű törvények következmé nyei ellen irányuló határozott intézkedések, továbbá a háborús események következményeinek rendezése, a nemzetiségi oktatás megoldása, a tanulóifjúság szociális problémáinak enyhitése, az oktatás tárgyi és személyi feltételeinek javítása. A legakutabb feladatok rendezésével szinte párhuzamosan történt az oktatási reformgondolatok kimunkálása, és 1945. második felétől azok fokozatos megvalósítása. A közvélemény egyetértésével, a fegyverszüneti egyezmény paragrafusaival egyezett a fasiszta katonai és politikai szervezetek, ezeken belül a fasiszta ifjúsági szervezetek felosztása. Az 528/1945 ME alapján feloszlatott egyesületek között szerepeltek az Antibolsevista Ifjúsági