Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1969. (Pécs, 1969)

TANULMÁNYOK - KOMANOVICS JÓZSEF: A felszabadulást követő agrárátalakulás főbb vonásai Baranyában

59/ Sőt ez az előnyös változás más területeken is megmutatkozott. A székelyek és csángók szövő és himző művészete eddig csak távolról ismert szint hozott Baranya megye diszitőmüvészetébe. Különösen szőtteseik gyönyörűek, ezenkivül nagyon szépek kereszthimes, borshimes, cseremakkos, tenyeres, csipkerózsás teritőik és takaróik, továbbá jelentősen gazdagodott a megye kultúrája a csángók klasszikus szépségű népköltészetével és a bukovinaiak népdalaival. (Andrásfalvi B. : A Baranya megyei telepesek néprajzáról. Rádióelőadás. Pécsi Rádió 1955.) De azt is meg kell jegyeznünk, hogy mig a szövés-fonás területén fejlődött a háziipar a megyében, addig a német lakosság egyrészének kitelepitése következtében bizonyos ágak, mint a facipő és gyékénybutorok készitése részben kiestek. (Bam L Pécsváradi Szociális Titkár iratai 22/1946. A járási szociális titkár jelentése.) 60/ Baranya 1958. 203. 1. 61/ Kolta J. : Baranya megye demográfiai sajátosságainak gazdaságföldrajzi vizsgálata és hatása a népgazdasági tervezésre. Dunántúli Tudományos gyűjtemény 14. 7-8.1. 62/ OL NH H. Tel. Főoszt. 2504/1945. (Bodor Györgynek - a Tolnai Telepítési Hivatal vezetőjének - a Népgondozó Hivatalnak küldött beszámolója. ) 63/ Bam L NHDK 6/1946. (Körzetvezetői jelentés.) 64/ A szovjet hadsereg és a városi munkásság segitsége, a népi demokratikus kormány támogatása, a telepesek által elterjesztett előnyös termelési szokások; másfelől viszont a telepités szervezetlenségéből fakadó zökkenők, a telepesek gyakori rossz kiválogatása, elégtelen ellátottságuk (a szlovákiaiak több szempontból kivételt képeztek), a telepesekkel kapcsolatos méltánytalanságok (reakciós hivatalnokok, telepfelügyelők stb. részéről), a telekkönyvezés elhúzódásából fakadó kinzó bizonytalanság, a telepesek egyes csoportjai (főleg belső és szlovákiai) közötti ellentétek, a volksbundista német lakosság aknamunkája, a telepesek esetenkénti túlkapásai, a kitelepitéssel járó következmények (munkaerőhullámzás, kitelepítésre várók munkakedvének megcsappanása, az iparosok nagyfokú hiánya), a szélrózsa minden irányból idekerült telepesek alapos keveredése (hovatartozás, vallás, stb.), a kitelepítés által nem érintett német lakosság szétszóródása, a telepesek alacsonyabb kul turszinvonala és hátrányos egészségügyi helyzete, a háború utáni veszteségek, a mezőgazdasági termelő erők alacsony szintje, a felszabadulás utáni bonyolult politikai viszonyok, stb. 65/ A korabeli jelentések szerint a telepes családok között nagy százalékban pusztitott a tbc. , a trachoma, a rüh, a fogszuvasodás, a bőr és nemibetegségek. (Bam L 7495/1946. alisp. sz. A pécsváradi járási főjegyző jelentése az alispánnak.) 66/ A telepesek kirajzása az ország sűrűn lakott vidékeiről sajnos ennek ellenére sem eredményezték e területeken az agrártulnépesedettség megszüntetését. 67/ Uj Dunántúl, 1947. jan. 31. 68/ Bam L Alispánilag gyűjtött iratanyag 1945-1950. (Kanyar József NPP. képviselő beszéde Pécsett 1945. aug. 17-én. ) 69/ Dunántúli Népszava, 1945. szept. 16. 70/ Bam L Földhivatal 4. 706/1946. (A Kisgazda Párt pécsváradi szervezetének beadványa a földmüvelésügyi miniszterhez. )