Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1969. (Pécs, 1969)

TANULMÁNYOK - KOMANOVICS JÓZSEF: A felszabadulást követő agrárátalakulás főbb vonásai Baranyában

kor a SZDP, illetve a KGP minimális befolyásra tett szert közöttük. Erről tanúskodnak a vizsgált korszakban lezajlott országgyűlési választások eredményei is. A Pécs-Baranya-Tolna-i választókerületben a koaliciós pártokra eső szavazatok a következő megoszlást mutatták:

7-^ Pécs- Baranya- Tolna-i választókerület 1945-ös választási eredményei 1947-es választási eredményei Koaliciós pártok Szavazatok száma Szavazatok száma Különbség 1945-höz viszonyítva MKP 40.442 56.334 + 15. 892 NPP 21.772 25. 592 + 3. 829 SZDP 41.293 41. 361 + 68 KGP 182. 239 53. 583 - 128. 656 E szerint Tolnában és Baranyában az MKP szavazóinak száma két esztendő alatt jelentősen megszaporodott a parasztság körében. 72 Ezzel szemben az 1945-ös választások során legtöbb szavazatot elért Kisgazdapárt 1947-ben 128.656 szavazóját elveszítette, akiknek nagy többsége a jobboldalt képviselő Barankovics pártra adta szavazatát. A Szociáldemokrata Párt lényegében stagnált, mindössze 68 uj szavazatra tudott szert tenni. Jelentékenyen megnövekedett viszont az MKP mellett a Nemzeti Parasztpárt hiveinek száma. Az előző választásokhoz képest 3. 829-el növelni tudta szavazatainak számát. Ami a fenti eredményeken belül Baranya egyes járásaiét illeti, elmondhatjuk, hogy az MKP a szentlőrinci járást kivéve minden járásban megelőzte összes koaliciós partnereit. Az NPP pedig több járásban országos arányát meghaladó befolyásra tett szert. A villányi járásban megelőzte az SZDP-ét, a pécsváradiban pedig maga mögött hagyta az SZDP-én kivül a KGP-ot is. 73 A belső telepesek politikai magatartását nagyon pozitívan értékelték a megye felelős vezetői, amikor megállapították, hogy "a hegyháti, pécsváradi, mohácsi és villányi járások nagyrészt ujgazda telepeslakossága általában haladó szellemű és a maga részéről támogatja azokat a célkitűzéseket, amelyeket a kormányzat kitűz. Ehhez képest igyekszik a mezőgazdasági munkálatokat hiánytalanul elvégezni, a szövetkezeti rendszert kiépiteni és megszilárdítani. " "Megállapításom szerint a fent emiitett négy járás politikai szempontból fölötte áll a szentlőrinci, a siklósi és részben a pécsi járásoknak" summázta véleményét a megye alispánja a telepesekről. 74 Baranya megye Mezőgazdasági Igazgatóságának a földművelésügyi miniszterhez küldött jelentéséből kitűnik, hogy 1949-ben a legtöbb termelőszövetkezeti csoport a telepes járásokban alakult, úgymint a villányi, mohácsi, pécsváradi, hegyháti és pécsi járásokban. Ezekkel szemben a szentlőrinci járásban mindössze három, a siklósi járásban pedig egyetlen csoport sem jött létre. "Ezekben a járásokban telepités nem folyt, csak a volt gazdasági cselédek maradtak meg azokon a nagybirtokokon, amelyek a múltban a hercegek tulajdonai voltak. Mindkét járás még a felszabadulás után és napjainkban is Nagy Ferencék és Kovács Béláék politikájával voltak és vannak megfertőzve"

75 olvashatjuk a Mezőgazdasági Igazgatóság jelentésében. Fentebb lefolytatott vizsgálódásaink meggyőznek bennünket, hogy a telepités lényegében gazdasági szempontból is sikeresnek bizonyult. A telepesek a hátrányokat, a nagy terheket ellensúlyozták igénytelenségükkel, szorgalmukkal, odaadásukkal, melyek következményeként sokan elérték, sőt néhányan meg is haladták a régi gazdák termelési eredményeit.