Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1969. (Pécs, 1969)

TANULMÁNYOK - KOMANOVICS JÓZSEF: A felszabadulást követő agrárátalakulás főbb vonásai Baranyában

KOMANOVICS JÓZSEF Á felszabadulást követő agrárátalakulás főbb vonásai Baranyában A földhöz jutott parasztok a felszabadulás után rendkívüli szorgalommal hozzáláttak a háborús károk felszámolásához, a termelés fellendítéséhez. Erőfeszítéseik nyomán évről-évre kedvezőbb eredmények születtek a vetésterületek alakulása tekintetében. A vetésterületek fokozatos növekedésén kivül fejlődés mutatkozott a termésátlagok, tehát az összes termés tekintetében is. A főbb növények terméseredményei a felszabadulás utáni években: (országosan) Főbb növények terméseredménye 19311940 évek átlagában 1938 1945 1946 1947 1948 1946 1947 1948 19311940 évek átlagában években 1945 = 100 % 19311940 évek átlagában termésátlag q/kh Buza 7, 9 9, 5 5,0 5, 6 4, 8 6, 6 112 96 132 Rozs 6, 5 7,3 4, 6 5, 2 5,0 7, 3 113 109 159 Árpa 7, 8 9,2 4, 6 5, 1 5, 2 9, 1 111 113 198 Zab 7,1 7,9 4, 4 5,1 4,4 8, 8 116 100 200 Kukorica 10, 8 13, 0 8,3 6,2 7,7 12, 3 75 93 148 Cukorrépa 117,1 126,4 51, 4 49, 5 68,4 89, 9 96 133 175 Burgonya 39, 5 42, 3 30, 8 23, 5 21, 9 44 0 76 71 143 Lucerna 23, 3 27, 5 17, 5 15, 8 14,1 21, 6 90 81 123 Zabosbükköny 60,7 64,1 49,4 48, 7 48,1 68,1 99 97 138 A vizsgált növények termésátlagai 1948-ra néhány fajtánál meghaladták (zab, burgonya), másoknál elérték vagy jelentősen megközelítették (rozs, árpa, kukorica), illetve egyes esetekben (buza, cukorrépa, lucerna, zabosbükköny) alatta maradtak az 1938-as átlagnak. Az 1931-1940es évek átlagát viszont hat növény esetében (zab, árpa, rozs, kukorica, burgonya, zabosbükköny) meghaladták, és csak három fajtánál (buza, cukorrépa, lucerna) maradtak el tőle. Ami az 1945-ös szinttel való összehasonlítást illeti, 1948-ra a fejlődés minden növényféleségnél kimutatható, ezen belül is leginkább a zab, az árpa, a cukorrépa és a rozs esetében, de még a viszonylag legszerényebb arányú növekedések is elérték a 23-32»%-os értékeket. Növénytermelésünk tehát néhány évvel a felszabadulás után nemcsak kiheverte a háborús veszteségeket, hanem a második világháború előtti évtfzed eredményeit is túlszárnyalta. Ezenkívül az 1945-48 közötti években a növénytermelés eltolódott a munkaintenziv illetve az ipari növények irányába.