Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1969. (Pécs, 1969)
DOKUMENTUMOK - BARANYA MARGIT: A baranyai mezőgazdaság helyzete a felszabadulástól a földosztásig
tavasz folyamán a szára és a levelei is jól kifejlődnek. Ha az időjárás ezt megengedi, éppen ezért még január folyamán feltétlenül vessünk őszi búzát, mert időjárási viszonyaink mellett számitani lehet még ilyenkor arra, hogy az igy elvetett őszi buza februárban még kellő fagyot kap és igy rendes termést is hoz. Ha azonban a vetést január hónapban és február elején már nem lehet foganatositani, akkor - a vármegyei gazdasági felügyelőség említett szakvéleménye szerint - a Légány Ödön féle magfagyasztás 1 eljárást kell alkalmazni az őszi búzánál, hogy az termést hozzon. Légány azt ajánlja, hogy csak jó erőben és jó kultur állapotban lévő talajba vessünk koránérő buzafajtát, korán és sürün. Későn érő fajtát nem ajánlatos sovány talajú vagy csak tavasszal felszántott földbe vetni. Légány adatai alapján 1919-ben az idejében vetett ősni buza kat. holdanként 18.1 q mennyiségű 79. 8 kg Hl. sulyu termést adott. A későn vetett hó alfctt kikelt buza 12.4 q.- 77.8 kg Hl. sulyu termést adott. A fagyasztott eljárással az akkori rendkívüli viszonyok között vetett mag 8. 5 q - 76 kg. Hl. sulyu termést adott, tehát a körülményekhez képest a fagyasztott buza alkalmazása eredménnyel járt az akkori háborús viszonyok között is. Kisebb hozamának csupán az volt az oka, hogy a későn érés miatt a mag megszorult. A fagyasztás! eljárás menete a következő: az Őszi buza vetőmagot fagyos időben szobahőmérséklet mellett 24 óráig vizben áztatjuk. Ekkor a mag duzzad és a csirázási folyamat megindul. A 24 óra elmultával a beáztatott vetőmagot azon nedvesen a fagyra a szabadba kiteregetjük ponyvára és olyan vékony rétegben, hogy a fagy alaposan átjárja, sőt csontkeményre meg is fagyassza. Ilyen fagyott állapotban marad a mag 6-7 napon át. Ezután fedett helyre visszük, ahol a hőmérséklet a fagypont felett van, hogy a mag a fagytól felengedjen, megszikkadjon illetve megszáradjon. Vigyázni kell azonban, hogy a mag láthatóan ki ne csirázzon, vagy be ne fülledjen, ezért ajánlatos vékony rétegben kiteríteni, kevergetni, szellőztetni. Az igy előkészitett, megszáradt magot azután korán a tavaszi buza vetési idején kell elvetni. Az elvetett fagyasztott buza vetőmag korábban kel ki, de később lassabban fejlődik, lassan érik, de ha korai fajtát vetünk és készitünk igy elő, akkor a lassú érés miatt bekövetkező esetleges magbeszorulást kiküszöbölhetjük. A még ezután is hiányzó buzavetéseket árpával, tengerivel, burgonyával, borsóval stb. kell a gazdáknak pótolnia, hogy bevetetlenül semmiféle terület ne maradjon. Gállos szolgabíró Fogalmazvány. BamL. Siklósi j.fszb. 1945-210. 21. 1945. július 7. A pécsi Közellátási Felügyelőség vezetőjének felhívása a főszolgabirókhoz a gazdák köleskészletének számbavételére vetőmagbiztositás céljából. A köles fontos kenyérpótló szerepére való tekintettel felkérem, hogy ugy a kereskedők, mißt az egyes gazdálkodók hántolatlan köleskészletét haladéktalanul vegye számba, további intézkedésig zárolja és az adatokat a pécsi Közellátási Felügyelőséggel közölje. Az emiitett e kereskedői készleteken kivül tehát a gazdálkodóknál lévő olyan köleskészletek veendők igénybe, amelyek a 11. 850/1945. K. M. számú rendelet 2. §-ában visszatartásra engedélyezett személyenkénti 5 kg-os mennyiségeket meghaladják. Kérem Vezetőjegyző (Polgármester) Urat, hogy a Miniszter Ur rendeletének haladéktalanul és pontosan tegyen eleget, a munkálatok eredményes elvégzéséhez pedig szükség esetén még a helybeli Nemzeti Bizottságot és a Vármegyei Rendőrséget is vegye igénybe.