Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1969. (Pécs, 1969)

TANULMÁNYOK - GODÓ ÁGNES: Baranya megye a felszabadító harcok időszakában 1944-1945

április 1-én Őrtilosnál átállt a 8. bolgár hadosztályhoz. "

9 A fegyverszüneti rendelkezések értelmében a zászlóalj kénytelen volt a csertői hadifogolytáborba vonulni. Végre június közepén módjuk nyilt a cselekvésre. A magyar kormány kérésére a Szövetséges Ellenőrző Bizottság hozzájárult hogy Dél-Magyarország területén az önként jelentkező magyar hadifoglyokból Alekszandar Dlmov bolgár műszaki őrnagy parancsnoksága alatt magyar 'aknaszedő zászlóalj alakuljon. Dimov őrnagy máig nagy megbecsüléssel emlékezik a Szabó-csoportra. Elsőnek ugyanis a pécsi helyőrségparancsnokkal a csertői táborba ment. A felsorakozottak előtt ismertette a feladatot és a helyzetet, hogy a falvakban a sokezer akna akadályozza az élet normalizálódását. Arra a kérdésre: kl hajlandó ebben a veszélyes munkában részt venni, az 54. határvadász zászlóalj 220 katonája - élén parancsnokával - egyszerre lépett ki a sorból. A megalakult 1. aknaszedő század 1945 közepéig teljesítette feladatát, összesen 22 000 aknát szedett fel. Vesztesége néhány sebesült és négy halott volt. 70 Augusztus 22-én a 4. honvéd kerületi parancsnokság állományába került. ' A felelevenitett események óta 25 esztendő telt el. Felnőtt egy uj generáció. Az elesett hősök, vérüket áldozó katonák iránti hála és tisztelet kötelez bennünket, hogy a felszabadulás nehéz és mégis nagyszerű időszakát minél jobban megismerjék mindazok, akik azt nem élték át. Csak igy érthetik meg és érezhetik át Pécs kommunista főispánjának, dr. Boros Istvánnak 1945 júniusában, a Pécsett felszabadító és Berlinből hazatérő szovjet katonák búcsúztatásán mondott szavai őszinteségét: "Amit Önök végrehajtottak, történelmi jelentőségű tény, amint óriási történelmi jelentőségű egymagában a Szovjetunió létezésének ténye. # Önök ugyanis nemcsak a fasiszta rablóktól és a magyar rabszolga tartóktól szabadi4p,ttak meg bennünket, megnyitva a magyar történelem egy egészen uj korszakát, de be is bizonyították kézenfekvően a kételkedőknek, hogy azok az eszmék, amelyekért harcoltak, amelyekért annyi vért áldoztak, valóban igazságok és mint ilyenek köteleznek bennünket is, hogy életünket igazságosabbá, szociálisabbá és emberibbé épitsük át. "

7

1 JEGYZETEK 1/ Az elmúlt huszonöt év alatt, főleg évfordulók alkalmával több feldolgozás jelent meg a megye felszabadulásának történetéről. Ezek között a legátfogóbbak és helytörténetileg a legértékesebbek a "Tanulmányok Baranya és Pécs történetéhez 1945-1960. (Kiadta Pécs mj. Városi Tanács VB Művelődési Osztálya, Pécs, 1961.) c. kötetben található tanulmányok: 1. "Az 1944-1945. évi baranyai felszabadító harcok" 2. Csizmadia AndorrA nemzeti bizottságok a felszabadulás utáni állami mechanizmusban. 3. Kopasz Gábor: Az 1845. évi földbirtokreform végrehajtása Pécsett és Baranyában. A felszabadulás 20. évfordulójára ugyancsak megjelent egy helytörténeti kiadvány: Baranva 20 éve. Ebben "Hősi harcok története'

1 cimmel vázlatos összefoglalás tárgyalja a Ba^ranyai hadmüveletek történetét. Jelen tanulmány eltekint attól, hogy a fent felsorolt tanulmányokban ma is helytálló megállapításokat megismételje. Az itt közzétett Írásban a szerző célja az volt, hogy összké pet adjon a megye katonai felszabadulásának körülményeiről és ilymódon bemutassa Baranya megye helyét és szerepét hazánk felszabadulása történetének egészében.