Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1969. (Pécs, 1969)

FORRÁSISMERTETÉSEK - REUTER CAMILLÓ: A Baranya megyére és Pécs városára vonatkozó Árpád-kori oklevelek jegyzéke

REUTER CAMILLÓ A Baranya megyére és Pécs városára vonatkozó r Árpád-kori oklevelek jegyzéke A helyi sajtóban több ízben megjelent ismertetések örvendetesen arra mutatnak, hogy megyénk és városunk közönségében nyilvánvalóvá vált az az óhaj, hogy szülőföldjének történetét a legrégibb kortól napjainkig szakemberek tolla nyomán megismerje. A megye és város vezetőségének kedvező irányú nyilatkozatai biztosítják azt, hogy e helytörténeti munka - hosszabb időre tervezve ugyan - de a legjobb kutatók kezéből yalóra fog válni. Az eddigi munkák, amelyeket Koller, Aigl, Németh Béla korukban igen színvonalasan megírtak, ma már olyannyira megfakultak - nemcsak szemléletüket tekintve, hanem az általuk ismert anyagot véve alapul is - hogy csak azokra, valamint a szétszórtan megjelent kisebb részlettanulmányokra alapítani a munkát nem szabad. Megyénk egyik legérdekesebb korszakának, az Árpád-kornak ismerete terén küzdöttünk a legnagyobb hiányosságokkal. Szerencsére és szerencsénkre a most megjelenés alatt álló, Györffy György-tŐl írt "Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza" című monumentális munka előkészítése során ezeket a forrásokat, - az emberileg elérhető határokon belül a kiváló szerző és tudós munkatársai összegyűjtötték és feldolgozták. E munka azonban - feladatánál, céljánál fogva - nem az oklevelek és egyéb írásbeli emlékek nyilvántartása céljából készült, hanem községenként tárolja és ismerteti - részben az adatokat, részben tömören a helységekre vonatkozó birtoklási-, gazdaságtörténeti- és egyéb viszonyokat. A helytörténeti kutatás, Baranya megye és Pécs város helytörténetének megírása csakis ezen - sok tekintetben teljesen új - okleveles és írásbeli anyagra építhető fel. A munkának tudományos értéket, színvonalat csak ez biztosíthat. Ennek a munkának a meggyorsítására, az okleveles anyag feltárására, felhasználásának lehetőségére illetőleg helybeli tanulmányozására született meg az a terv, hogy Baranya megye levéltára az elérhető - elsősorban kiadatlan vagy elavult kiadásban lévő - okleveles anyagot fényképezteti, majd a megyei levéltárban tárolja, .és. a szakközönség és munkatársak rendelkezésére bocsátja. Az Árpád-kori Baranyára vonatkozó okleveles anyag felkutatása - mint említettem Györffy György és munkatársai által megtörtént. Ehhez még azt szükséges megjegyeznem, hogy az alább felsorolt anyag természetesen Györffy nagy munkájának földrajzi és történeti beosztásához igazodik. Ez azt jelenti, térben, hogy Baranya megye Árpád-kori - és nem mai - területére vonatkozik a felkutatott okleveles anyag, időben, hogy a honfoglalástól a pápai tizedlajstrom elkészültéig, tehát az 1332-1337 évekig terjed. Tudjuk, hogy ez a történeti Árpád-kort mintegy három évtizeddel meghaladja. Ennek oka és célja az volt, hogy e nagy és az Árpád-kort időben határoló, majd az ország egész területére kiterjedő pápai adóösszeírás korszerű feldolgozást kapjon. Ugyanis Ortyay Tivadar ezt feldolgozó munkája - ahonnan legtöbb helytörténész még ma is bírálat nélkül merít - ma már elavult, másrészt a tizedlajstromban szereplő helységek, plébániák alapítása az Árpád-korban történt. Oklevél jegyzékünk használatánál erre tehát okvetlenül figyelemmel kell lenni, s mielőtt használjuk, Györffy említett munkájában Baranya tárgyalt területéről tájékozódni kell. A mai Baranya területére vetítve ez azt jelenti, hogy megyénk északi részét, amely az Árpád-korban Tolna megyéhez tartozott, nem tárgyalja. Mégpedig nagyjából - kivéve Komló környékét és a Szék, ma Baranya csatorna völgyét mintegy Oroszlóig - a Mecsektől északra fekvő terület az, amely az okleveles anyagból hiányzik. Ennek anyaga külön gyűjtendő össze, mert azt a megje-