Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1969. (Pécs, 1969)

FORRÁSISMERTETÉSEK - FÁNCSI JÓZSEF: Az útlevélügyi iratok történeti forrásértéke

Régi követeléseinek behajtása végett akar oda utazni. bU Jelentős volt az élőállat és borkereskedelem. 1922-ben Hornung Mátyás ibafai marhakereske­dő Ausztria, Gallina György felsőmindszenti állatkereskedő Ausztria, Svájc, Olaszország és Románia. Polgár László sásdi marhakereskedő Ausztria, Weisz József mágocsi állatkereske­dő Ausztria. Pecski Márton piispöknádasdi marhakereskedő Ausztria és Csehszlovákia, Spitzer Dezső villányi marbnkereskedo egész Európába, Reisz Márton lókereskedő rádfalvai lakos e­gész Európába, Borbás János siklósi lókereskedő Jugoszláviába, Kaposi József lókereskedő Olaszországba és Jugoszláviába kért útlevelet. Kaposi András siklósi lóalkusz eladott lovakat kisért Olaszországba, Varga Dezső vajszlói sertéshizlaló és Hajdinák György kisasszonyfai molnár Ausztriába szállítottak hizott sertéseket, Tóth Lajos vajszlói lakos 1929-ben 80 ser­tést szállított Bécsbe. Kocsis Ferenc kiscsányi baromfikereskedő 1932-ben Ausztriába és Né­metországba kér útlevelet üzletkötés céljából, mert szerinte ebben az időben a magyar ba­romfinak csak ebben a két országban volt piaca. 61 Teleki Zsigmond villányi, szőlőbirtokos egész Európába, Fürst Pál villányi bor-nagykereskedő Ausztria, Csehszlovákia, S. H. S. , és Romániába, Naredi József villányi pezsgőgyári igazgató Ausztria, Csehszlovákia és Franciaországba, Maloschek Béla villányi borkereskedő Ausztria és Csehszlovákia és Setéth Alfonz villányi lakos pezsgőgyári igazgató egész Európára kért út­levelet üzleti ügyben. 62 A trianoni békeszerződés következtében hazánk erdeinek nagyrészét elvesztette. Az épület és tüzifakereskedők kénytelenek voltak áruikat külföldön beszerezni. Blitz Sándor mohácsi fake­reskedő favásárlás céljából Csehszlovákiába és Romániába, Weisz Jenő mágocsi fakereskedő Ausztriába és Csehszlovákiába, Schwarcz Dezső mohácsi fakereskedő-gyakornok S. H. S. , Ausztria és Csehszlovákiába, Roheim Jenő épület- és tüzifakereskedő ugyancsak a fenti or­szágokba, Kellényi István épitési vállalkozó vajszlói lakos épületfa vásárlása céljából S.H.S.­ba, Csurgai Gábor sellyei épületfa kereskedő Ausztriába utazik. Az is előfordult, hogy fát exportáltunk. Lutonszky Ernő káptalani főerdőmérnök, hetvehelyi lakos 1932-ben Ausztriába kért útlevelet, hogy ott müfát adjon el, illetőleg piacot szerezzen. 63 A megye rövidáru és textilkereskedői nek jó része külföldről szerezte be áruit. Fischof Lajos mohácsi rőföskereskedő áruvásárlás céljából Ausztria, Csehszlovákia, Románia és S. H. S.-ba, Handler Lajos kelme- és rövidáru kereskedő mohácsi lakos Ausztria és Csehszlovákia, Gott­lieb Géza siklósi kötött-szövött anyag kereskedő Ausztria, Engel László magyarbólyi és Flei­scher Zoltán siklósi kereskedők Ausztria területére kérnek útlevelet. 64 Ezenkívül a kereskedelem úgyszólván valamennyi ágára találunk adatokat. Molnár Pál halke­reskedő mohácsi lakos halvásárlás, Michels Károly drávaszabolcsi kendergyári igazgató kender és lenvásárlás céljából utazik a S. H. S. -ba. A bellyei uradalom mérnöke mező­ gazdasági gépek vásárlása végett Ausztriába és Csehszlovákiába kér útlevelet. Pol Iák Sa­mu mágocsi liszt- és terménykereskedő Csehszlovákiába és Ausztriába, Perlesz Ignác vil­lányi gabonakereskedő S. H. S.-ba, Ausztriába és Csehszlovákiába, Fuchs Imre bérem er i mészégető vállalkozó Ausztria, Csehszlovákiába és Németországba, Alt Gyula bőrgyá i­gazgató egész Európára, Bakó Mihályné mohácsi gyümölcskereskedő S. H. S. -ba, Dragodán Gyula mohácsi bőrkereskedő Ausztria és S. H. S. -ba, Jörg János mohácsi sajtgyáros egész Európára, Blum Lajos siklósi ecetgyáros egész Európára, Sonnenfeld Jenő sellyei gőzma­lom tulajdonos, Sobotka János villányi terménykereskedő és Fuchs Jenő mohácsi tojáskeres­kedő egész Európára, Pacsay László mohácsi kékfestő mester Németországba, Rosenthal Ernő mohácsi téglagyáros, Törtely Fülöp fonógyáros vasasi lakos és Schmidt Béla mohácsi boröndös egész Európa területére kért útlevelet üzletkötés céljából. Weisz József mágocsi lakos 1923-ban Bécsbe utazik a ráckozári és bikali tejipari üzemből szállitott sajt átadása vé­gett. Wilhelm János püspöknádasdi kőfaragó 1928 évben márvány vásárlás céljából Csehszlo­vákiába kér útlevelet. 65 . - . A kereskedelmi ügyekben tett utazásoknál kell megemliteni a megye ipari üzemeinek fejleszté­se, korszerűsítése érdekében tett utakat is. Ezekkel különösen az első világháború után talál­kozunk, amikor is nagyon sok ipari üzemünk cserélte ki elavult berendezését, gépeit. A mo­hácsi szappangyárat 1922-ben modern gépekkel akarják felszerelni s Káldor Béla gyáros a gépek beszerzése végett külföldre utazik. A mohácsi müjéggyár uj, modern gépei megvásárlá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom