Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1969. (Pécs, 1969)

FORRÁSISMERTETÉSEK - FÁNCSI JÓZSEF: Az útlevélügyi iratok történeti forrásértéke

A.tanulmányútra kért útlevelek egy része iparosaink, kereskedőink, mezőgazdasági s ai-ambé­reink továbbképzési törekvéseit mutatja, más része külföldi egyetemeken, főiskolákon v zett tanulmányról szól. Amint már fentebb emiitettem csak 1934 évig vannak űtlevélügyi irataink, de ezekben a korai iratokban is felfedezhetjük a baranyai németség egy részének azon törekvéseit, hogy szorosabb kapcsolatot létesitsen a Németországban kiépülő fasiszta államrenddel (tanulmányút, gazdacse­re akció stb.). Végül az útlevél lapokon található fényképek megyénk népviseletét dokumentálják. Az iratokban található fontosabb forrásanyag felsorolása után egy-két témával kissé részlete­sebben Is foglalkozom. Célom nem a kiválasztott témák teljes kidolgozása, hanem az, hogy az eddig mellőzött, értékes anyag felhasználására felhívjam a figyelmet. Dl. A kivándorlás és az azt előidéző gazdasági tényezők. 1. / A Mezőgazdasági népesség kivándorlása. Baranya megyéből kivándorlók nagy többsége az 1904-1934 között vizsgált források alapján mezőgazdasági napszámos és törpebirtokos volt. Ez természetes is, hiszen a megye jelentős ipara ellenére mezőgazdasági jellegű volt. A kivándorlás oka a munkaalkalom hiánya, s ennek velejárója az alacsony munkabérek voltak. Baranya megyében régtől fogva intenziv szőlőmüvelés folyt, s az itt, valamint az uradalmak­nál és nagygazdáknál kinálkozó egyéb mezőgazdasági munkák majdnem teljes egészében foglal­koztatni tudták a megye gazdasági munkásságát. Az 1800-as évek végén kitört filoxera vész a baranyai szőlőket is nagymértékben tönkretette. A tőkéket kivágták. A laposabb helyeket fel­szántották és gabonával vetették be, a dombosabb helyek nagy része parlagon maradt, kisebb részén gyümölcsöst telepitettek. A szőlőbirtokosok tönkrementek, sokan eladták földjüket és kivándoroltak. A szőlőmunkások munka nélkül maradtak. A tulkinálat következtében a napszám­bérek csökkentek, igy azok sem tudták létszükségletüket biztositani, akiknek volt munkájuk. Mi­vel más megyékben sem volt jobb a helyzet, külföldön kellett munkát keresniök. Kanadában még ebben az időben is nagy erdőket irtottak ki, hogy növeljék a gabonatermő te­rületeket. Kellett a mezőgazdasági munkás. Jó béreket is fizettek, igy a nincstelen mezőgazda­sági napszámosok legnagyobb része ide vándorolt ki. Kisebb része az Északamerikai Egyesült Államokba, ahol farmokon, sokszor bányákban és más ipari üzemekben helyezkedtek el. Itt is jól kerestek. A gyüdi körjegyző 1907-ben jelenti az alispánnak, hogy a jegyzősége területéről az Egyesült Államokba kivándoroltak mind igen szép összegeket küldtek haza hozzátartozóik­nak. 1 A törpebirtokosok, akik pár hold saját föld müvelése mellett azelőtt még napszámba is jártak, most a napszám keresettől elestek. Földjük jövedelméből megélni nem tudtak, más kereset nem volt. Választhattak. Eladják földjeiket, s a többiekkel Kanadába, vagy az Egyesült Álla­mokba mennek, vagy megtartják földjüket és akkor a közelben kel! munkát keresni, hogy bir­tokukat is meg tudják művelni. Találtak megoldást. A mezőgaz'' jgi munkák elvégzése után kimentek Németországba, ahol mint ipari segédmunkások helyezk dtek el. Tavasszal hazajöt­tek, elvégezték munkájukat és ismét visszamentek. A pécsváradi járás foszolgabirája 1907 szeptember 28-án jelenti az alispánnak, hogy a szebényi lakosok közül nagyon sokan a téli hó­napokra, amikor mezőgazdasági munka nincs, Németországba mennek munkára, tavasszal a­zonban visszajönnek. 2 Voltak olyanok is, akiknek itthon megvolt a megélhetése, és csak azért mentek ki, hogy a téli hónapok alatt keresett pénzből növelhessék földbirtokukat. Matusa Mátyás nagyhajmási lakosnak háza és 14 kat. hold földje, * Rothermel Lőrinc ugyancsak nagyhajmási lakosnak háza és 30 kat. hold földje volt, 4 mégis útlevelet kért munkakeresés céljából. A siklósi járás foszolgabirája 1907 augusztus 22-én felhivta a beremendi körjegyzőt, jelentse hogy Szöllősi József ujbezdáni lakos miért akar kivándorolni, mikor vagyonából magát és csa­ládját eltarthatja? A körjegyző jelentette, hogy az ok könnyű és gyors pénzszerzés. A község-

Next

/
Oldalképek
Tartalom