Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1969. (Pécs, 1969)
FORRÁSISMERTETÉSEK - BABICS ANDRÁS: A mecseki bányászat pécsi és baranyai levéltárokban található forrásai
összegyűjtött és kitelepítésükre váró baranyai volksbundista néne tek tüzelőanyagát szolgáltatta. A Dunántúli Tudományos Intézet ekkor a még megmaradt iratokat pécsi épületébe szállította, és meg is kezdte rendezését - egyelőre decennális csoportosításban. Később az iratanyag a pécsi állami, a jelenlegi Baranya megyei Levéltárba jutott. Ide került az Országos Levéltárhoz és a pécsi múzeumhoz mentett anyag is. A levéltár rendezése jelenleg is tart. Az iratanyag mennyisége 120 polc-folyóméter. Ezideig, 1969 közepéig, kb. kétharmad részét középszinten rendezték. A levéltár egykori anya*gát természetesen a mai töredék többszörösére kell becsülnünk. A pesti egyetem pécsváradi alapitványi uradalmához tartozó bányatelkeket 1858-ban Thiess Henrik esseni német vállalkozó bérelte ki tiz esztendőre. Mire ez a szerződés lejárt, Pécsett 1853-ban megtelepedett Dunagőzhajózási Társaság vásárolta meg 1868-ban. Ettől kezdve a vasasi kőszénbányászat fejlődésére vonatkozó dokumentációkat az utóbbi Társaság levéltárában kell keresnünk. 2. A PÉCSI KERÜLETI BÁNYAMÜSZAKI FELÜGYELŐSÉG LEVÉLTÁRA Délkelet-dunántul bányászata a kapitalizmus korában - több mint félévszázadig - a kincstári bányabiztosság, majd a Budai, illetve a Budapesti Bányakapitányság hatósága alá tartozott (1. a kincstári Bergkommissariatus és a Budapesti Bányakapitányság levéltárát az Országos Levéltárban). A mecseki kőszénbányászat egyre erőteljesebb kibontakozása mindinkább körülményesebbé tette a bányahatósági feladatok ellátását az ország fővárosából. A pénzügyminisztérium 1911. október 17-én kelt 105. 382 számú rendeletével szabályozta a bányabiztosságok hatáskörét és az 1911. évi XIV. t. c. alapján megszervezte a pécsi bányabiztosságot. A bányabiztosság november 1-én kezdte meg működését. Létszáma 4 fő volt (vezető főbányabiztos, bányaesküdt, segédtiszt, hivatalszolga); hatásköre Baranya és Tolna megye területére szólt, ugyanarra a területre, amelyre a feudalizmuskori pécsi kincstári bányaigazgatóságé. Az emiitett pénzügyminiszteri rendelet szerint a bányabiztosságok általában a bányakapitányságok feladatát látták el a rendelet 2. §-ában megnevezett kivételekkel. Igy a mai jogutód, a Pécsi Kerületi Bányamüszaki Felügyelőség levéltárában az 1911. és az 1922. évek között csak az ilyen természetű iratokat kell, jobban mondva lehetne keresnünk. Az iparügyi miniszter 3953/ ein. 1948. sz. selejtezési rendeletére támaszkodva ugyanis az 1911-1922 közötti időszakból mindössze 21 iratot hagytak meg. 1922-ben a pécsi bányabiztosságot bányakapitánysággá szervezték át, s igy ez a délkeletdunántúli, fontos és egyre fontosabbá váló bányavidék kikerült a Budapesti Bányakapitányság kötelékéből. A bányakapitányság ilyen cimen működött 1950-ig, amikor Bányarendészeti Felügyelőséggé alakitva - néhány utólagos rendelettel is - meghatározott szervezetet és feladatkört kapott, majd a 41/1955. (VII. 21. ) M. T. sz. rendelet felállítja a Felügyelőség jogutódjaként a Kerületi Bányamüszaki Felügyelőséget. Mindegyik cim alatt azonban általában ugyanaz a tevékenység ment végbe, csupán a gazdasági és társadalmi rend 1944 utáni időben bekövetkezett átalakulása, a bányák államosítása (1946. június 26.) tett feleslegessé, vagy csökkentett minimumra olyan tevékenységet, amely korábban élénkítette az ügymenetet (munkásmozgalmak, kutatási engedélyek, zártkutatmányok, bányatelekadományok, stb.), más viszonylatokban pedig (balesetek, szilikózis, gépes ités, uj fejtési módszerek bevezetése stb.) az ügyvitel jelentékenyen felduzzadt. Az 1922-ben felállított bányakapitányság legkorábbi iratanyagát (mégpedig 1936-tal bezárólag) ugyanaz a sors érte, mint a bányabiztossági iratokat: az 1923 és 1936 közötti időből öszszesen 185 irat maradt fenn, vagyis - egybevonva a bányabiztosság idejével - az 1911-1936. évek közötti megselejtezett levéltár maradványaként mindössze 206 db irat áll ma rendelkezésünkre. Ezeknek az iratoknak a tárgya a következő: a bányabiztosság felállitására vonatkozó rendelet, a bányakapitányságok hatáskörének meghatározása, az újonnan beállitott gépekre vonat-