Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1969. (Pécs, 1969)

KUTATÓINK MŰHELYÉBŐL - SZABADOS MIHÁLYNÉ: A Magyar Kommunista Párt Baranya megyei szervezeteinek megalakulása és harca a demokratikus átalakulásért 1945-ben

sáért folytatott harcból az élet minden területén. A felszabadító hadsereg közeledtével Pécsről elmenekültek a Szálasi-bérenc megyei és városi vezetők, akik október 15-ike után kerültek a vezetésbe. Ezért a vezetés nélkül maradt megyei és városi közigazgatás irányítására december 10-e körül IdeigJenes Intézőbizottság jött létre a Nemzeti Függetlenségi Front pártjaiból. A pártok egyenlő számú küldöttel képviseltették magukat. A párt küldöttei az Intézőbizottságban majd Nemzeti Bizottságban kezdeményező szerepet vittek, különösen a kezdeti feladatok megoldásában. A Nemzeti Bizottság jelölte és december 17-én népgyűlés választotta meg az Ideiglenes Nemzetgyűlés képviselőit. 5 15 baranyai képvisel/)' közül hatan a kommunista párt tagjai voltak: dr. Boros István, Rajkovics Ede, Andics Erzsébet, Vas Zoltán, Gergely Lajos és Kelemen Károly. A küldöttség csak december végén érkezett vissza. Baranya területére lépve útközben megragadták az alkalmat, hogy a nemzetgyűlésről az érintett községekben beszámoljanak. December 31-én Pécsett és a bányavidékeken egyidőben tartottak nagygyűléseket, tájékoztatták a dolgozókat, hogy a föld és bánya kérdésében döntés született: a bányabárók és földbirtokosok uralma halálra van Ítélve. ^ A régi kinevezett közigazgatási vezetők Esztergár Lajos, vitéz Horváth István és Nikolits Mihály Nagykanizsán internálótáborban voltak. 7 A közigazgatás régi vezetőit, akik december végén visszatértek Pécsre és elfoglalták helyüket január hónapban leváltották és a pártok közötti megegyezés folytán a főispáni funkciót kommunista párt jelöltje töltötte be. Január 20-án dr. Boros István foglalta el a főispáni széket. 8 A legnehezebb és a leghátrányosabb helyzetben a kommunisták a városi törvényhatósági bizottságban voltak. Itt a koaliciós pártok képviselete nem arányosan oszlott meg. 9 Független Kisgazda Párt . 49 Szociáldemokrata Párt 18 Magyar Kommunista Párt 18 Polgári Demokrata Párt 5 A kisebbségi helyzet mellett még az is növelte a nehézséget, hogy a párt delegáltjai közül néhányan lebecsülték ezt a területet, hiábavaló időveszteségnek minősítették a részvételt. Néhány ilyen jelenség arra figyelmeztette a pártot, hogy több gondot kell fordítani a káderek képzésére, uj káderek beállítására, mert különben leszűkül a párt bázisa, elszigetelődik. A nagy tömegek képzésének, mozgósításának a közvélemény formálásának egyik legfontosabb eszköze mindenkor a párt lapja volt. 1944. december első napjaiban a párt birtokba vette a Pécsegyházmegyei Takarékpénztár Rt. nyomdáját, 0 a szovjet parancsnokság segítségével megteremtették a lapinditás anyagi feltételeit, a lap azonban december 17-én mint a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front lapja, három párt szerkesztésében jelent meg. Az "Uj Dunántúl" csak szerény eszközöket biztositott a kollektiv agitátor, propagandista és szervező szerepének betöltésére. Mindhárom párt egyformán kapott lehetőséget, hogy párthireit közölhesse, de olyan kérdést már nem vethetett fel, amely valamelyik párt érzékenységét érintette volna. Meg keli azonban emlitenünk két olyan elvi cikket, amelyek világos magyarázó jellegüknél fogva oktató- és nevelő feladatot töltöttek be. Az egyik, amely 1944. december 31-én jelent meg a demokráciáról, a másik január 12-én "A radikalizmus" c. cikk. Az újság hasábjain rendszeresen jelentek meg mindhárom párt nagygyűléseiről, ill. az elhangzott szónoklatokról cikkek, de arra már nem adott lehetőséget, hogy az egyes kérdésekben vita szülessen. 1945. augusztus 22-én került csak az "Uj Dunántúl" a párt kizárólagos irányitása alá. A párt megalakulását követően a pártoktatás mai formái még megvalósíthatatlanok voltak, de keresték a kapcsolatot a tömegekhez, olyan érintkezési formát, ahol pártállásra való különbség nélkül a demokratikus élet alapvető kérdéseiről beszélni lehet. Egyik ilyen kezdeményezés volt a már 1945. január 3-án megindult művelődési előadássorozat. H A párt ehhez a munkához felejthetetlen segítséget kapott egyetemi tanár párttagjaitól és áldozatkész szimpatizáns értelmiségiektől. A másik érintkezési forma a nagygyűlések tartása volt, ahol a Központi Vezetőség tagjai és ideológusok a népi demokratikus^ építőmunka kérdéseit, a kommunista párt oldaláról világították meg. (Révai, Rudas, Andics, stb.) Az MKP Pécs-Baranyai Szervezet már megalakulása idején ifjúsági szervezőt választott.