Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1969. (Pécs, 1969)

TANULMÁNYOK - SZITA LÁSZLÓ: A Pécsi Dohánygyár kapitalizmus kori fejlődésének néhány vonása 1912-1944

csupán hat hónapot volt hajlandó elismerni. A nyugdijak összege a szolgálati évektől függően, a fizetések alacsony százalékát tette ki. 54 Pl. 1927-ben 11 évi szolgálat után végleges nyugdíjba kényszerült szivarkagyártó nő havi 72 pengős keresete után 17,60 Pf. nyugdijat kapott, egy másik 14 évi szolgálat után hasonló keresettel 19,40 Pf-ot, 30 évi szolgálat után 45,82 Pf. összeggel került nyugdíjba. Az 1927. évi 4000. sz. dohányjövedéki igazgatósági rendelet a következők szerint szabályozta a nyugdijakat: Szolgálati idő Nyugdíj összege 10 év 28,90 Pf. 14 " 32,30 " 20 " 37,40 " 25 " 41,60 " 30 " 45,90 " 35 » 53,30 » 40 " 64,00 " A munkások helyzetének részletes vizsgálatától el kell tekintenünk. Arra törekedtünk, hogy a vizsgálódásaink körében elsősorban a gyáron belüli helyzetképről adjunk adalékot. Továbbá a szociológiai képből szándékosan a munkaidő, munkabér, egészségügy

, a fizetett szabadság, nyugdij-kérdést választottuk ki, mert a munkások szervezkedésében, sztrájk-mozgalmában e kérdések játszották a legdöntőbb szerepet. V. A dohánygyári munkásság szervezkedése, mozgalma Sajátosan alakult a magyarországi dohánygyári munkások szervezkedése. Ellentétben más szakmákkal, amelyek szakegyleti vagy szakszervezeti mozgalma már a 19. sz. végére erős helyi csoportokra támaszkodó országos szövetséggel rendelkezett, a dohánygyári munkásság szociáldemokrata mozgalma a századforduló után kezdődött és az első világháború végén hozta meg eredményeit. Első kisérlet szakszervezeti szövetség létrehozására a debreceni dohánygyárból indult ki 1905-ben. Azonban a jövedéki igazgatóság a helyi államhatalmi szervekkel megakadályozta ezt és a szervezőket végleg kizárta a jövedék összes gyárából. 1917 áprilisban az országos szövetség létrehozására indított nagyarányú mozgalom sikerre vezetett. 1917 decemberében megalakult a Magyarországi Dohánygyári Munkások Országos Szövetsége 7199 taggal. 1918. február 1-én Dohánygyári Munkás elmen központi lapot adtak ki. A szövetség rohamos fejlődésére jellemző, hogy 1918 decemberében közzétett hivatalos szakszervezeti statisztika már 11 392 tagot mutatott ki. Az 1918 januárj

ában rendezett országos szakszervezeti értekezlet meghatározta a szövetség programj

át, amelyben a gazdasági harc, bérek emelése, a betegsegélyezés, a nyugdíj törvény, a munkaidő rendezése, a szaksajtó megerősítése, a szociáldemokrata agitáció, a közművelődési és szakmai könyvtárak létesitése,továbbá a helyi csoportok kiépítése, kaptak legnagyobb hangsúlyt. 56 A szövetség gyors sikerei általános támadást váltottak ki a dohány jövedéki központ és a hatóságok részéről. Az 1918.februári országos rendkívüli SZDP pártértekezlet a dohánygyári munkások országos szövetsége vezetőségének kérésére határozatot hozott arról, hogy "a párt követeli és támogatja a magyarországi dohánygyári nők szervezkedési és gyülekezési szabadságát. "

57 1918. decemberében 15 gyárban és 3 dohánybeváltóhelyen alakult meg helyi csoport. 1919. május l-ig ujabb 12 helyi csoport alakult és igy az ország valamennyi gyárában és számos beváltóban működött do- * hányipari szocialista szakszervezet. 1919-ben a szakszervezet 13 465 főnyi taggal rendelkezetté 1919 február és márciusban éles politikai harc közepette több gyár szakszervezeti vezető-