Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1969. (Pécs, 1969)

TANULMÁNYOK - KOPASZ GÁBOR: A gazdasági válság és az Alsó-Dunántúli Mezőgazdasági Kamara 1929-1933

búzatermelés megszervezését javasolta. A minőségi búzatermelés megszervezésének kérdéseit 11 pontba foglalva részletezte. Indítványozta azt is, hogy a minőségi búzatermelés fontosságáról az összes európai nemzetek nyelvén ismertető leírást bocsássanak ki. Buza- és lisztmintákat küldjenek ki Berlinbe és Párizsba, s mindkét helyen egyidőben végezzék el a mintákon a minőségvizsgálatot. A kamara keresse meg levélben a német mezőgazdasági kamarákat, s értesítse őket, hogy Magyarország már eddig is jelentős mennyiségű minőségi buza exportfelesleggel rendelkezik. A növénytermesztési szakosztály leszögezte továbbá, hogy a termelők tisztában vannak a javaslat helyességével, mert a magyar buza értékesítésének csak egyetlen utja van a minőségre való törekvés. Hangsúlyozták, hogy a külföldi értékesítésnél főként arra kell törekedni, hogy a buza, amit exportál az ország, lehetőleg egyfajtáju legyen. Manninger Adolf szakosztályi alelnök, a bólyi uradalom jószágkormányzója felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar búzát külföldön csak akkor lehet reklámozni, ha már a gazdák bizonyos eredményeket értek el állami ellenőrzés mellett a minőségi búzatermelésben. Utalt a repcetermelésnek a búzatermeléssel való összekapcsolására, hogy ti. a búzának legjobb előveteménye a repce. A kerületi kamara megválasztott uj elnöke Benyovszky Móric gróf siklósi földbirtokos is a mezőgazdasági válság megszüntetésével foglalkozva 1930. május 31-én Kaposváron tartott székfoglaló beszédében, szükségesnek tartotta a minőségi termelésre való törekvést. Ezenkívül tervbe vette azt is, hogy a kamara területén lévő 33 járási mezőgazdasági bizottságot személyesen felkeresi, mert csak igy lehet meglátni a gazdasági bajok gyökerét. Erre vonatkozóan adatokat kell gyűjteni a járási mezőgazdasági bizottságoktól és az alulról jövő javaslatokat bent a kerületi kamarában kell feldolgozni. Adatgyűjtést kivánt végeztetni nemcsak a gazdákról, hanem a mezőgazdasági munkásokról is. Benyovszky azért is hangoztatta, hogy csakis minőségi búzatermeléssel lehet felvenni a versenyt Amerikával, mert a Magyarországon termelt összes búzamennyiség csak 2-3 %-a volt a világ búzatermésének. Kívánatosnak tartotta, hogy a külföldi diplomáciai képviseleteknél legyenek kiváló kereskedelmi szervező közgazdász szakemberek. Ezek állandóan kutassák, hogy milyen termények a legkeresettebbek a világpiacon, vagy egy-egy külföldi országban, s hova, mikor és mennyit lehet a különféle terményekből szállítani. Az ilyen fontos külkereskedelmi problémákkal eddig ugyanis a magyar állam nem foglalkozott. O is fontosnak tartotta a gazdatársadalom szervezettségét.

15 A Dél-Dunántulon ugyanilyen égető gazdasági kérdés volt a szőlőtermelés válságának megszüntetése. Hiszen a magyar bornak nehezebb volt a külföldi piacokon való elhelyezése, mint bármely más agrárterméknek. A kamara ismételten megállapította, hogy a magyar bor szinte teljesen kiszorult a világpiacról. A válságból való kijutáshoz itt is egyetlen útnak látszott a minőségi bortermelésre való törekvés. Ezért helyeselte a kamara, hogy a kormány végrehajtotta a hegyvidékek beosztását, mert ebben az intézkedésben a különböző vidékek borainak az osztályozását, a minőségi termelésre való törekvést látta. A könnyebb áttekintés céljából ugyanis az alsó-dunántuli kamarai kerületet két részre osztották fel: a pécsi és a tapolcai szőlészeti és borászati kerületre. A borexport szempontjából fontosnak tartották a bor reklámozását, a borházaknak Zürichben, Bécsben, Koppenhágában és más külföldi városokban való fenntartását. A borkrizis enyhítésére talán Teleki Sándor villányi szőlőbirtokosnak, a kamara szőlészeti szakosztálya elnökének volt a legjelentősebb javaslata, amelyet a kormányzat is eredményesen alkalmazott. Teleki azt javasolta, hogy a gyenge borokat ki kell kapcsolni a forgalomból. Ha ez megtörténik, a borárak azonnal emelkedni fognak. A kiküszöbölésükre a besüritést, vagy lepárlást ajánlotta. Arra kell törekedni, hogy csak a minőségi borok maradjanak meg a kereskedelemben, mert a gyenge minőségű borok nyomasztólag hatnak a borpiacra. A minőség emelésére azt is javasolta Teleki, hogy a kormány csak oda engedjen szőlőt telepiteni, ahol erre alkalmas a terület. Növelni kívánták még a borárakat süritett must készítésével, a szőlő és bor exportjának emelésével. Ha az ország 4 - 500. 000 hl. bort exportálna, ez az ország átlagtermésének 15 %-a lenne. Ezzel a nagy bortermelő államok kivitelét is felülmúlná hazánk, mivel azok termésüknek 5-10 %-át tudják csak kiszállítani. A kamarai tagok között voltak olyanok is, akik a gyenge borokból borecet készítését java-