Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)

TANULMÁNYOK - SZINKOVICH Márta: A szabadművelődési korszak Baranyában

gári szabadnevelési elméletekből, másrészt a Horthy-korszak egy hagyományából: az államilag irányitott hivatalos népmüvelés mellett mind a falukutató mozgalomhoz kapcsolódó, mind a szociális kérdést ilyen vagy olyan formában középpontba áliitó egyházi (protestáns és katolikus) népfőiskolák előzményéből. Ezeknek a társadalmi kezdeményezésre létrejött szabadfőiskoláknak - habár ideológiai hatásuk és igy társadalmi értékük igen sokféle lehetett - volt bizonyos mozgalmi jellegük, amely vonzóvá tette őket. A felszabadulás után ez a mozgalmi jelleg a demokratikus politikai célok szolgálatában nagy nevelőhatást biztosított a szabadiskoiáknak. Annál is inkább, mert a háború utáni első években egy bentlakásos, önkéntes iskola megszervezéséhez igen sok nehézséget kellett legyőzni, s ebben nemcsak a szervezők áldoz:;(készsége játszott szerepet, hanem a tanulnivágyó fiatalok öntevékenysége, talpraesettsége, azon igyekezete, hogy az adott körülmények között megszerezzék maguknak a tanuiás lehetőségét. A körülményekre jól rávilágít a megyei szabadművelődési felügyelő egyik levele. Ebben a szabadiskolák szervezése iránt érdeklődő parasztszövetségi elnöknek azt irja: "...középfokú szabadiskolákat a járási székhelyeken szervezünk meg internátusi bentlakással 18-22 éves korig. A hallgatóknak magukkai kell hozniuk az élelem mennyiséget, amit otthon elfogyasztanának. De a kényelmi berendezéshez szükséges bútordarabokat is. Így pl. ágyfát, széket, lavórt stb. Ezt ugy kell megoldani, mint ahogy a finn parasztok megoldották, ősszel szekérre pakolják a gyermekeket, élelemmel és bútorral együtt, viszik őket a parasztfőiskolákba. "22 (A háború után a művelődés körülményei tehát olyanok voltak Magyarországon, hogy a lavór és a szék kényelmi berendezésnek számított!) Szabadiskolák létesítése kétféle módon történhetett: vagy társadalmi uton, de állami dotációra is támaszkodva, vagy a szabadmüvelodés állami szervezetében, ilyen esetben még a társadalmi erőket is erősen számításba véve. így jöttek létre Baranya szabadiskolái is. Az elsőt lelkes parasztpárti kezdeményezéssel kezdték szervezni még 1945/ 46 fordulóján. A megyei felügyelő 1946. jan. 9-én jelenti az ügyosztálynak, hogy "a Nemzeti Parasztpárt január folyamán világnézeti nevelést célzó tanfolyam megtartását vette tervbe Pécsett és Siklóson. A tanfolyam idejét 2-3 hétre tervezi. Az elhelyezés internátus-szerűen történne. " A pécsi parasztfőiskola 39 fiatalt gyűjtött össze s legyűrve az elhelyezés és ellátás nehézségeit (a legnagyobb méretű infláció teléről van szó!) olyan eredménjrt hozott, hogy a következő télen Kanyar József igazgató három hónapos parasztiskola létesítésére gondolhatott. Az anyagi erőforrások megteremtésében ekkor különösen a Madisz és a Munkáskulturszövetség segítsége volt jelentős. Ez utóbbi helyiséget és internátusi felszerelési tárgyakat adott a vállalkozáshoz. 1946 őszén megjelent a VKM 5. 000/1946. sz. rendelete is a szabadiskoiák létesítéséről. Ebben kifejeződött az az óhaj, hogy a községi népnevelés foformája az aisófoku szabadiskola legyen, szükségesnek tartja járásonként egyegy középfokú és minden megyében egy főiskola megszervezését. A rendeletben általában helyes volt annak felismerése, hogy a fokozatosság elvét kell érvényesíteni és egymásra épülő, rendszerezett ismereteket kell adni. Ezért a szabadiskola különböző fokozatait állapította meg: előkészitő( analfabéta tan-