Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)
TANULMÁNYOK - DÁVID Zoltán: Pécs város népessége és mezőgazdasága II. József korában
parcelláját birtokosok szerint választották szét. Ezek az ivek a helység lakóinak különböző szakaszokban fekvő földjeinek helyrajzi számát, művelési ágának megnevezését, pontos területét és termését tüntették fel. Pécsett ez az anyag nem maradt fenn és igy a város birtokmegoszlási adatait nem ismerjük, sot nem is derül fény a földesúri és úrbéres területek nagyságára sem. Nem akadtam nyomára egy másik fontos Összesitésnek sem, amely a város egész termését és annak pénzértékét határozta meg, s tulajdonképpen a foldkönyvek adatainak összegezésével készült. A pécsi telekkönyvi hivatal iratai közül előkerült földkönyvek alapján az összesítés nem készíthető el, mert ezek nem a másutt ismert végleges, ellenőrzött és jóváhagyott példányok, hanem csak a helyi bizottságok előmunkálatai voltak. Erre vall többek között, hogy a legtöbb szakaszban a parcelláknak esak területe szerepelt, termése nem, tehát a terméseredmények megállapítása előtti helyzetet örökítették me gr A továbbvezetések során a birtokosok nevét, sot olykor a területi adatokat egyébként is olyannyira átjavították, hogy az eredeti állapotokra sokszor alig lehet visszakövetkeztetni. Ami tehát a forrás legfőbb érdekessége és gyakorlati felhasználásának bizonyítéka, egyben felhasználásának gátja is. - Hozzá kell azonban tenni, hogy még ha a végleges földkönyv érintetlen állapotban fenn is maradt volna, feldolgozása Pécs esetében, ahol 22 dűlőben összesen 5.174 parcellát mértek fel, igen nagy, több hónapos munkát igényelne. Ám a megmaradt anyagra szorítkozva is sok uj adattal bővíthetjük ismereteinket Pécs mezőgazdasági viszonyairól. A felmérés végrehajtására jól szervezett apparátus létesült. Az országos főbizottság irányítása mellett a ÏÏ. József alatt létesirett districtusok székhelyén egy-egy Fokom is sió intézte a felmérés szerteágazó Ügyeit. A megyékben létrehozóit "Alkomissiők" fogták össze a helységek felmérési bizottságait, hajtották végre a n FŐkomissiók rt .-tói érkező rendeleteket és feleltek az egész munkálat gyakorlati végrehajtásáért. A pécsi Főkomissió alá 5 megye: Baranya, Somogy, Szerem, Tolna és Verőce tartozott. 53 Pécs város felmérési munkálatainak vezetésére gr. Széchenyi Ferenc adminisztrátor 1786. március 20-án a város életében jelentős szerepet játszó^ Petrovszky Zsigmondot és Strobel Zsigmondot nevezte ki, egyúttal utasította mindkettőjüket, hogy a Pesten április 15-én megkezdődő tanfolyamon vegyenek részt. 55 Nem sokkal később, március 31-én megküldte a városnak a mintaürlapokat és a kitöltésükre vonatkozó utasításokat, 56 majd április 8-án a felméréshez szükséges eszközök beszerzését rendelte el. 57 Hangsúlyozta, hogy a szegényebb községek fából készült mérőit sürgősen hitelesíttessék, hogy a munkálatok elvégzésére alkalmasak legyenek. A munka 1786 júniusában indult meg és a felmérés vezetői rövidesen már a munkaerő biztosításának gondjaival küzdöttek. Ennek megoldása érdekében készítették 1786. július 17-én kelt lelterjesztésüket, melyben elmondták, hogy a megfelelő munkaerők folyamatos alkalmaztatása csak megfelelő bérezés mellett remélhető. 58 Ennek biztosítása érdekében Pées város területére az alábbi napszámdijak elfogadását javasolták a város közgyűlésének: Egy figurális bére egy napra 24 kr Két lánchordó napi bére egyenként 17 kr
