Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)

TANULMÁNYOK - DÁVID Zoltán: Pécs város népessége és mezőgazdasága II. József korában

A táblázatból kitűnik, hogy a felsorolt városok között a zsellérek aránya Pécsett volt a legmagasabb. A népszámlálási kategóriák alapján a népesség egy harmadát kitevő jelentős réteg csupán az ugyancsak bortermelő Székesfehérvárott és Szekszárdon szerepelt hasonló súllyal. Ez egybevág korábbi megfigyelésünkkel és szoros kapcsolatot jelez az egy házban lakó személyek alacsony száma és a zsellérek magasabb aránya között. A külvárosok apró, földszintes házaiban meghúzódó zsellércsaládok nyomták le Pécs átlagait és hozták közel az alföldi városok mutatószámaihoz. Ennek magyarázata pedig már elvezet a város sajátos mezőgazdasági struktúrájához, a kiterjedt szőlőmüvelés fontos szerepéhez, mely a város demográfiai viszonyaiban is nyomot hagyott, illetve ezen adatokból is kiolvasható. A 4. tábla egyébként azt is mutatja, hogy a szabad királyi városok és a kiválasztott dunántúli mezővárosok társadalmi Összetételében a XVIIL század végén nem volt jelentős különbség. Meglepő módon a polgárok arányában sem tapasztalható nagyobb ingadozás és az általában 10-15 % körül mozgó arányszámtól éppen három mezőváros, Kaposvár, Nagykanizsa és Szombathely 20 % fölötti, illetve Szekszárd 10 % alatt maradó értékei tértek leginkább el. A kategóriák értelmezésének nehézségei a polgárok mellett elsősorban a "zsellérek" és az "egyéb" rovatnál jelentkezett. A népszámláláskor bekerülő néprétegek sokfélesége megneheziti, hogy egyformán biráljuk el az ezekben szereplő népesség jellegét. Mig Pécsett elsősorban a kisebb-nagyobb szőlők bortermésének hasznából élők alkották a zsellérek nagy részét, a kereskedő városokban (pl. Győrött) a fuvarosokból, szállitómunkásokból, a nagyhatáru alföldi városokban pedig az aratókból, napszámosokból került többségük ki. Pécsett az idesoroltak között az éppen meginduló szénbányászatban dolgozó munkások is helyét kaphattak. Pécs egyéb demográfiai jellegzetességei közt feltűnik még a nőtlen férfiak magas száma, mely a népszámlálás adatai szerint erősen felülmúlja egyikmásik város, de különösen a falvak hasonló adatait. Ha a "sarjadék" rovatban feltüntetett 1-17 éves fiúgyermekek számához a polgárok örökösei közt szerep lő, legnagyobbrészt ugyancsak ebbe a korcsoportba eso fiúgyermekek számát teljes egészében hozzáadjuk, továbbá a "nemesek" rovatában kimutatott férfiak kétharmadát is gyermeknek tekintjük, a 18 éven aluli férfiak összes száma akkor is csak 1841 - szemben a nőtlen férfiak 2694 főnyi adatával. Az egyéb rovatba sorolt, katonai szolgálatra alkalmas 141 nőtlen férfi mellett tehát a "zsellérek" rovatban is jelentős számban húzódtak meg nőtlenek, ami Pécs népességi összetételének egyik jellegzetességére utal és az átlagosnál több napszámos, szolga, inas, cseléd jelenlétére enged következtetni. Ugyancsak érdekes sajátosság, hogy az 1837 pécsi családban a házas férfiak száma csupán 1.436 volt. Ez azt jelenti, hogy jelentős részükben, 301 családban a családfő nő, feltehetően jórészt özvegy asszony volt. Ezzel kapcsolatban érdemes utalni az országos adatok néhány tanulságára. A népszámlálás ban szereplő 61 szabad királyi város 1787. évi adatai szerint 108. 967 családban összesen csak 91. 593 házas férfit találtak, Magyar- és Horvátország megyéinek falvaiban és mezővárosaiban viszont 1,239.716 családban 1,345.321 házas férfit, Erdélyben pedig 272.600 családot és 280.625 házas férfit szám