Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)

TANULMÁNYOK - DÁVID Zoltán: Pécs város népessége és mezőgazdasága II. József korában

olykor meghaladta a szabad királyi városokét. Közülük legnépesebb Kecskemét volt 22. 270 lakossal, de nem volt ritka közöttük a 10. 000-nél népesebb helység, különösen az Alföld egyes részein. 2

$) A szabad királyi városok közül mindössze ötnek volt 20. 000-nél több és nyolcnak 10-20. 000 közötti lakosa, 12 tartozott az 5 - 10. 000-es kategóriába, a többi 18-nak 5. 000-nél kevesebb lakosa volt. Ha tehát a 10. Ö00 lélekszámon felüli helységeket nevezzük a kor "nagyvárosainak", akkor Pécs a középvárosok kategóriájába tartozott, ennek is felsőbb régióiba, mely jóval közelebb volt a tizezres, mint az ötezres határhoz és átmenetet jelentett a közepes és nagyobb lélekszámú városok között. 29 Az egy házra jutó családok és személyek számának feltűnően alacsony értékei ugyanakkor arra hivja fel figyelmünket, hogy Pécs e tekintetben inkább a mezőgazdasági jellegű alföldi településekhez állt közelebb. Ez a jelenség annál feltűnőbb, mert Pécs hegyen megkapaszkodó települési jellegéből inkább a hasonló fekvésű városokhoz közelálló laksürüséget várnánk. Pozsony (20,7) és Sopron (16, 2) kiugróan magas adatait nem tekintve, Pécs a többiek 10 körüli értékeitől (Selmecbánya 11,1 -" Besztercebánya 10,9 - Körmöcbánya 10,2 Buda 9,6) is-messze elmaradt, de nem érte el Győr (8,4), Székesfehérvár (8,0) sőt Debrecen (7,9) és Temesvár (7,8) szintjét sem, hanem a nagyhatáru és többnyire földszintes beépitettségü délalföldi városokkal mozgott együtt. (Szabadka 5, 7 - Újvidék 5, 7 - Zombor 5, 6 - Szeged 5,3.) Mindez arra utal, hogy Pécsett a XVIH. század végén többségében csak egy-egy családot befogadó, kisebb méretű földszintes házak állottak. Jellemző ebből a szempontból, hogy j&bzsonyban három és félszer, Sopronban pedig több mint két és félszer többen laktak egy-egy házban. Ezt az adatot nemcsak a mai városkép ismerete erősiti meg, de alátámasztható a város társadalmi összetételének sajátosságaival, a zsellérek átlagosnál nagyobb arányával is. Ezzel kapcsolatban ismét az első népszámlálás soraihoz kell fordulnunk, amely ebben a kérdésben ugyancsak eligazit. A számszerű adatok közlése előtt röviden szólni kell a rovatok értelmezéséről, amelyekből nem könnyű egyértelmű kategóriákat nyerni. A népszámlálásban a férfi népességet az alábbi csoportokba sorolták: 1/ Papok (a protestáns és gör. keleti papok gyermekei a zsellérek rovatába kerültek) 2/ Nemesek. Ide kerültek kivételesen a gyermekek is, korkülönbség nélkül 3/ Tisztviselők és honoratiorok (gyermekeik a zsellérek között) 4/ Városi polgárok 5/ Parasztok 6/ Polgárok és parasztok örökösei (általában a legfiatalabb fiúgyermek) 7/ "Házi és kerti zsellérek és másképpen a táplálásnak státusához és az ország foglalatosságához tartozók" 8/ "A birodalom egyéb szükségleteire fordithatók" 9/ Szabadságolt katonák