Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)
TANULMÁNYOK - DÁVID Zoltán: Pécs város népessége és mezőgazdasága II. József korában
Pécs vá ros népessége és mezőgazdasága II. József korában. Dávid Zoltán Dunántúl városaink életében a mezőgazdaság, elsősorban pedig a szőlőmüvelés a XVTII. század végén még jelentős szerepet játszott-'- s ha nem is egyet len, mégis lényeges téüyezője volt a fejlődésnek. Ezért fontosak mindazok * források, amelyek az agrárviszonyok megismerésére megbizható. pontos adatokat szolgáltatnak. Ilyen Pécs II. József-féle kataszteri felmérésének nemrég előkerült anyaga is. 2 Miután a város népességszámának alakulása és a mezőgazdasági termelés között szoros kapcsolat volt, az egyidejűleg végrehajtott népszámlálás adatainak elemzésével a lakosság számára és összetételére is el kellett végezni néhány alapvető vizsgálatot. E források segitségével közelebb jutunk a város XVTII. századvégi életének megismeréséhez. A Székesegyház környékén végzett ásatások, ® a közelmúltban kiszabadított hatalmas vámsfalak vagy az egyetem fennállásának 600. évfordulójára rendezett megemlékezések során előkerülő ujabb adatok^ egyaránt bizonyítják, hogy Pécs a koraközépkorban Magyarország legnagyobb és legfejlettebb városai közé tartozott. Egyre inkább kibontakozik a települési .kontinuitás a római kortól kezdve, 5 mely a török uralom alatt sem szakadt meg. ^ Nem véletlen, hogy Magyarországon a törökkor legjelentősebb építészeti emlékeinek egyrészét is Pécs őrzi. Sok szenvedés árán, népességének jelentős kicserélődésével a Dél-Dunántulon betöltött szerepét mindvégig megtartotta. Erre utal Dallos Miklós pécsi püspök 1620-ból fennmaradt becslése, mely szerint ezidőtájt a városban 700 római katolikust tartottak nyilván, az arianusoknak nevezett unitáriusok száma pedig több volt mint a katolikusoké, de nem érte el számuk kétszeresét. ^ Mellettük 60 reformátusról irtak és Pécs keresztény lakossága igy elérte a kétezret. Jelentős számú török is élt azonban a város falai között és velük együtt a népesség száma minden bizonnyal 2500 fölé emelkedett. ^ A város életéről Evlia Cselebi csillogó leírásának^ túlzásait lehántva is számos olyan adat maradt fenn, mely bizonyítja, hogy Pécs a török uralom alatt is fontos ipari és kereskedelmi központ volt. Pezsgő életére jellemző, bár talán túlzó adat, hogy a Budai kaputól a Szigeti kapuig 400 bolt állott. *0 Az élet folyamatosságának fennmaradásában közrejátszott, hogy a hegyoldalban húzódó várfalak nagyobb ellenséges erők ellen szinte védhetetlenek voltak és igy a török éppúgy nagyobb harcok nélkül foglalta el, mint ahogy felszabadítása is csak 3 napjába került Badeni Lajos seregének. H Bár Makár ezredes, a horvátországi Kapronca kapitánya 1686. szeptemberében és októberében az előzetes harcok során kétszer felgyújtotta és kirabolta a Budai külvárost, az igy keletkező veszteségek nem igen haladták meg a sürün beépített városokban egyébként is gyakorta pusztító tűzvészek károsodásait. * 2 Jelentős népességről tanúskodnak a török uralom megszűnése után tartott öszszeirások is. Az elsők között készített 1696. évi regnicolaris összeírás-^ szerint ugyan a Civitasban csak 186 adófizetésre kötelezhető személyt találtak,
