Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)
TANULMÁNYOK - SZINKOVICH Márta: A szabadművelődési korszak Baranyában
A szabadművelődési korszak Baranyában. Szinkovich Márta Népi demokráciánk első szakaszában a kulturforradalom 'íelőtörténete" zajlott le. A. szellemi újjászületés, a huszonötéves ellenforradalmi időszak fasiszta ideológiai fertőzése elleni harc már a felszabadulás első pillanatától kezdve feltétele volt az anyagi ujjáépités meggyorsításának. A dolgozó tömegek tömöritése a munkás-paraszt demokratikus diktatúra célkitűzései köré, olyan természetű politikai munka volt, amely magában foglalta a társadalmi tudat átformálásának ideológiai feladatát is. Az az országépitő program, amelyet az illegális Kommunista Párt 1944 Őszén közrebocsátott, s amelyet a debreceni országgyűlés elfogadott Magyarország demokratikus újjáépítéséről, tartalmazott egy olyan kitételt, hogy ,r a sajtóból, a kultúrából, a közéletből ki kell küszöbölni a fasiszta mételyt, a népellenes szellemet, a faji és nemzeti gyűlöletet. TT Ez a magyar társadalom szellemi újjáépítésének sommásan megfogalmazott célkitűzése volt. Ha szocialista távlatból nézzük, elég szerény egy marxista párt részéről, ha a sajátos magyar közállapotokhoz viszonyítjuk, nemcsak, hogy bölcs, mértéktartásánál fogva, hanem meglehetősen nehéz követelményeket támasztott. "A feudális maradványok Magyarországon belenőttek a kapitalizmusba, együttesen belenőttek az imperializmusba, létrehozva a magyar társadalmi-történeti fejlődésnek egy olyan mélységesen haladásellenes irányát, amelynek végső betetőzése hazánk tragikus szerepe a második világháborúban és a nyilas rémuralom. Ennek a fejlődésnek ideológiai-politikai hatása a hadseregen, az iskolarendszeren, egyházon, sajtón stb. keresztül kiterjedt a nép széles tömegeire, megfertőzve a tömegeket sovinizmussal, antiszemitizmussal, a dunavölgyi magyar szupremácia eszméjével. " !• A demokratikus politikai fordulat után a romokban heverő ország vérkeringésének megindulásával megkezdődött a kulturális élet reorganizálása' is. Minden jószándéku, haladó elme előtt világos volt, hogy a kultúra demokratizálása a művelődés lehetőségétől eddig intézményesen elzárt munkások, parasztok s általában a dolgozó rétegek műveltségi szintjének emelését jelenti, a demokratikus átalakulás munkaprogramjának szerves részeként. A célkitűzés másik fele - a demokrácia kultúrájának eszmei-tartalmi kérdései - távolról sem voltak ilyen tisztázottak. Számtalan nézet, vélemény merült fel - szoros kapcsolatban azzal a filozófiai-világszemléleti alappal, amely a kulturmunka irányitóinak nézeteit meghatározta mind a kultúra, mind a demokrácia kérdését illetően. A koaliciós idők közéleti jelszava: a demokratikus ujjáépités - nagyon sok jószándékot, lendületet, társadalmi jóra való törekvést foglalt magában, de eszmei tekintetben gyakran nem tartalmazott többet, mint egy negációt: az ellenforradalmi idők kultúrpolitikai szellemének tagadását. Másoknál hamis történeti tudatból fakadó társadalmi és politikai elképzelések, idealista ismeretelméleti inditások okozták azt, hogy a magyar kultúra kérdésében téves utakat
