Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)

TANULMÁNYOK - KOPASZ Gábor: A répacukorgyártás kezdete a Dél-Dunántúlon 1837-1867

márkája a CL, amely betűk a gyártulajdonos Czindery László nevének kezdőbetűi. Kimutatás a szigetvári cukorgyárban az 1845/46. évben fehércékiábó! készített cukormennyiségről. 1 ' Hely 3 ég Tulajdonos neve Gyár jelei Feldolgozott fehér cékla A gj'árban készült répacukor 1 ' Hely 3 ég Tulajdonos neve Gyár jelei Feldolgozott fehér cékla Finomított cukor Fehérített lompen cukor Kandi sz cukor Nyers cukrot eladott Cukor szörpöt 'eladott 1 ' Hely 3 ég Tulajdonos neve Gyár jelei mázsa mázsa mázsa mázsa mázsa mázsa Szigetvár Czinderj László . CL 25394 222 93 11 218 186 ( • A kimutatásból látszik, hogy a gyár ebben az évben is kb. 25. 000 mázsa cukorrépát dolgozott fel. Háromféle tisztított cukrot állított elő: finom fehér cukrot, fehérített konyhacukrot és kandi s z cukrot. Félkész áruiból csaknem annyit adott el ,nyerseukorként finomításra más gyáraknak, mint amennyi finom fehér cukrot maga gyártott. Czindery László 1852-ben Szigetváron elkezdte második, az elsőnél modernebb répaeukorgyárának az építését, amely 1853-ban már meg is kezdte üzemelését. Úgyhogy 1853-ban Czinderynek Szigetváron két cukorgyára működött. A soproni iparkamara 1853. évi jelentése is két szigetvári cukorgyárat emlit, amelyek ebben az évben 4. 200 mázsa nyerscukrot termeltek. A régi gyár már ekkor kisebb kapacitással dolgozott, mert a kamara fenti jelentése szerint is mindössze csak 4. 708 mázsa cukorrépát dolgozott fel. A gyártás oroszlánrészét már 1853-ban is az uj gyár végezte, 1854-ben pedig a régi gyár már meg is szűnt működni. Vagyis ettől az időtől kezdve Czindery már csak az uj gyárat tartotta üzemben. Nem téveszthet meg bennünket a Somogy megyeiLevéltárban őrzött Czindery családi levéltár gazdasági számadásainak azon év nélküli irata (kb. 1854), amely a szigetvári uradalom állandó bevételeiről készült. Ebben többek között fel vannak sorolva ä pálinkafőző, a vendéglők, a vízimalom, a téglakemence utáni bevételek. Nem szerepel azonban az állandó bevételek között a cukorgyár és jövedelme. Ennek nyilvánvalóan az a magyarázata, hogy a számadás-