Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)

TANULMÁNYOK - KOPASZ Gábor: A répacukorgyártás kezdete a Dél-Dunántúlon 1837-1867

sikerült, hazánkban a cukornád mindvégig megmaradt urasági kertek és egyes kísérletezők dísznövényének. Úgyhogy a répacukorgyártás elterjedéséig cukor­finomító gyárainknak külföldről, főként Amerikából kellett a nyers nádcukrot beszerezni, amelyből készített finom, fehér cukrot nálunk - régi szólással ­"nádméz n-nek nevezték. Ez egyben arra is utal, hogy a cukor használatának általánossá válása előtt a méz volt a lakosság édesítő szere. A magyarországi nádcukorfinomitó gyárak felszerelés és gyártási mód tekin­tetében korszerűek voltak. Olyan technikai felszereléssel, olyan technológiai eljárással, olyan finom és annyiféle cukrot gyártottak, mint Amerika, vagy Európa más cukorraííináló üzemei. A. fiumei nádcukorfinomitóban pl. a követ­kező cukorfajták készültek: Kandiszkenyér , amely a legfehérebb és legfinomabb szövetű kész cukor neve volt. Tisztitmány vagy raffinât , amelynek három fokozata volt: finom, középfinom és közönséges raffinât. Méliszcukor , amelyet a raffinátcukor tisztítása során a belőle lefolyó szörp­ből nyertek. Rongy-, vagy lompencukor, amelyet a méliszbol lefolyt szirupból állítottakelo. Főző-, konyha-, basztern- vagy farincukor, amelyet a lompencukor készítése közben lefolyt szörpből nyertek. Szörp, amely a farínból lefolyt maradék szirup volt.* Gyarmatcukorf inomitó ink gyártási folyamatának az volt a célja, hogy az im­portált nyerscukorból a legtöbb árucukrot nyerjék, még az egyes termékek közötti elütő cukorfok különbsége árán is. A répacukorgyártásnak Napóleon kontinentális zárlata adott nagyobb lendületet 1806-tólT kezdve. Mivel az európai országok számára lehetetlenné vált egészen 1814-ig, a zárlat megszűnéséig a nyers nádcukor behozatala, kénytelenek vol­tak nagyobb figyelmet fordítani a cukornak fehér céklából való előállítására. Hiszen eddig éppen a nádcukor konkurrenciája volt a legnagyobb akadálya an­nak, hogy a répacukorgyártás nagyobb méreteket öltsön. A répacukorgyártás­nak ezenkívül jobban megvolt a szezonjeilege, amely októbertől januárig ter­jedt. Maga a mezőgazdaság is nehezen akart megbarátkozni a répatermesztés­sel. A napóleoni zár megszűnésével a répacukorgyártás ismét visszaesett, de ép­pen Franciaországban több répacukorgyár továbbra is fenn tudta magát tarta­ni. A következő évtizedekben aztán Franciaországtól kaptak ösztönzést a ré­pacukorgyártók Európa többi államaiban, igy Magyarországon is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom