Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)

KÖZSÉGTÖRTÉNET - HONISMERETI SZAKKÖRI MUNKÁK - Balatinácz Jeromos: Adatok Olasz község történetéhez

zött, hogy ott jobb lehetőségeket keressen. A bor mint árucikk kiesését igyekezett pótolni az 1890-es évek körül a kukoricára alapult sertéstenyésztés. Más speciális ló, vagy marhatenyésztés (törzskönyvezett, tájjellegű) nem alakult ki. Az uradalommal vivott élethalálharc és a tehetetlen gyűlölet felújította a régi "jó császár" legendát. Ezt a rokonszenves, magyar-barát Erzsébet királynő iránti rajongás csak fokozta. Ligetet ültettek emlékére, és az öregek még ma is emlegetik a békeidőket, és a nép "igazságos" királyát. A falu a gazdasági szoritást csak ugy birta ki, hogy életsz in vonal-igényei alacsonyak, árukereslete minimális volt egész az 1930-as évekig. Maximális önellátásra törekedtek. A horvátok főleg a kender és a len fonásával-szövésével biztositották fehérneműjüket, sőt ruházatukat. Csak az ünnepi bársonyruhát vásárolták. A németek a gyapjukötésben jeleskedtek: a rékli, a strimpfli, a talpalt pacsker jelentett takarékosságot, valamint a nélkülözhetetlen sárcipő: a klumpa. A két nemzetiség küzdelme nemcsak sajnálatos elemeket tartalmazott. A gazdasági, etnológiai kiszoritás, a felülemelkedés vágya vetélkedést hozott, és bizonyos értelemben a fejlődés motorjává vált. A német nemzetiség szívóssága, szorgalma, takarékossága, összetartozása ösztönző hatással volt a délszlávokra is, akik kedélyes, jóakaratú, de szenvedélyesebb, könnyelműbb jellemű ek. A 19. század végéig még fennmaradt szláv családok igyekeztek a németséggel lépést tartani a házépítésben, az istáilózó állattenyésztésben, de csak páran közelitették meg őket. A pincézés, a vásári könnyelműség, a lakodalmi, bucsui túlzások miatt a haszon szétfolyt a kezükben. Legtöbben éppen csak tartani tudták magukat, a kiugró gyarapodás csak kivételes volt (Svegál, Marci, Sárkán, Jeránt. ) Álljanak itt a fejlődés bizonyítására a legfőbb statisztikai adatok! Belőlük kiolvasható az úrbéri törvény és a német beköltözés hatása 1828-ig, 1870-ig a dekonjunktúra és egyéb visszahúzó hatás, majd 1890-ig a konjunktúra, azt követőleg pedig a filoxera miatt kb. 60 német kiköltözése, majd a háborús veszteség és a szerb-horvát kivándorlás 1930-ban.