Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)

TANULMÁNYOK - SZINKOVICH Márta: A szabadművelődési korszak Baranyában

dr. Fülep Lajosné középiskolai tanár vállalja a népfőiskola igazgatását, az internátus nevelő-tanára és gondnoka Nóvák Olga nyug. ref. gimn. tanár lesz." irja állam segély-kérő beadványban a helyi Népi Művelődési Intézet vezetője. A megyei szabadművelődési felügyelőség irattára megőrizte azokat a forró hangú leveleket is, amelyeket az emiitett Nóvák Olga tanárnő irt a leánynépfőiskola beindítása előtt, sürgetve a munka mielőbbi megkezdését. Ezek a sorok arról vallanak, hogy a parasztfőiskola oktatói, szervezői a falu felemelkedésének útját a tehetséges parasztfiatalok kiválogatásában és vezetővé képzésében látták és ehhez a munkához nagy áldozatkészséggel és felelősségtudattal fogtak hozzá. A felvételre jelentkezőket megrostálták s "igy nagyjában átlagon jóval felüli, friss szellemi kondíciójú, fogékony elméjű, kemény paraszti öntudattal rendelkező és egészséges fizikumú, tudásra és haladásra szomjas parasztfiukat és parasztiányokat állítottunk munkába" - irja az igazgató egy későbbi beszámolójában a VKM-nek. E népfőiskolán ekkor 30 fiu és 20 leány tanult. A tanfolyam időtartama három hónap volt. ^6 E parasztfőiskolán folyó oktatási-nevelési kérdésekkel a helyi szabadmüvelodés udeológiai problémáinál foglalkozunk bővebben. Itt csak azt kívánjuk hangsúlyozni, hogy ez az erősen társadalmi jellegű kezdeményezés éppen azért volt sikeres, mert rugalmasabban tudott alkalmazkodni a felszabadulás utáni magyar viszonyokhoz, mint a sokkal merevebb "állami" szabadmüvelődéshez kötött kisérletek. Említést érdemel itt az, hogy a Független Kisgazda Párt berkesdi szervezete is szerette volna létrehozni a Független" Ifjuság Vezetőképző tanfolyamát Népművelési Szabadiskola cimen. Azonban az FKGP pécsi szervezete a tervhez nem járult hozzá. Érdemes külön foglalkozni a nyomjai szabadiskola munkájával. Ennek hallgatói "legnagyobbrészben földhöz juttatott bihari szegény telepesek, akik nagy tanulnivágyásról tesznek tanúbizonyságot akkor, amikor a mai nehéz időben szegénységük mellett a dologi kiadásokat a maguk erejéből fedezik"- irja a szabadművelődési felügyelőség egyik tagja az 1948 elején tartott kötelező iskolalátogatása alkalmával. Eszerint: az iskola heti 18 órában, naponta 3 előadással "zavartalanul és rendszeresen folytatódott. " A hallgatók lányok voltak: "Szines tarka képbe olvadt össze egyszerű viseletük, fele telepes, Szederkénybe való leány, másik fele nyomjaiak, őslakosok és svábok. Érdekes jelenség, hogy a szabadiskola legszorgalmasabb tanulói a telepes lányok, akik sohasem mulasztottak egyórát sem. A kitelepítés miatt még nincs nyugalom a faluban. A szabadiskola előadói kara az iskola igazgatónőjén kívül főleg a szomszédos Szederkény községbe valók, a szederkényi tantestület tagjai, orvos, gyógyszerész, védőnő, egyetemi hallgatónő, bába és ipari leányközépiskolát végzett varrónő, akik vállalt kötelezettségüknek mindenkor igyekeztek eleget tenni. " E szabadiskola célja az általános műveltség elsajátítása mellett "a női hivatás tökéletesebb betöltésére való nevelés", valamint a telepeseknek a község társadalmi életébe való gyorsabb bekapcsolása volt. Tananyagát is a fenti cél szolgálatának megfelelően állították össze. Az iro-