Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)

TANULMÁNYOK - SZINKOVICH Márta: A szabadművelődési korszak Baranyában

Az együttműködés leggyakoribb formái a az volt, hogy az ügyvezető műsoros estek, vagy színdarabok betanítását vállalta a fiatalok között. Általában ott. ahol nem vallásos egyesületről volt szó, a falusi fiatalság összefogásának leg hatásosabb eszköze a színjátszás volt. A falusi fiatalok szívesen tanultak be, és adtak elő színdarabokat. A próbák alkalmai a társas összejövetel egy formáját jelentették. Igen jellemző erre két jelentés 1947-ből, ahol mindkét esetben arról számol be az ügyvezető, hogyan próbálta közelebb hozni egymáshoz a falu őslakosságát és a telepeseket. A szajki jelentés igy szói: "November 16-án színdarabot rendezett az ifjúság. A község lakói csaknem teljes számban jelen voltak. Nagy örömünkre szolgált, hogy a két nyelvű nép^: különösen az ifjúság igaz barátsággal volt egymás iránt. . . "

20 A másik Pogány községből való: "Pogány község mintegy 60 %-ban sokac, 30 %-ban német, 10 %-ban magyar. 1943-ban igen jó eredménnyel műkedvelői előadást rendeztem mindhárom anyanyelvű ifjúság bevonásával. .. November első napjaiban (1947-ben. szerző) örömmel vettem egyik német származású és egy sokác ifjú kérését: vállaljam a műkedvelő előadások rendezését. Kikötésem csupán annyi volt, juttassuk szerephez a sokác ifjúságot is, tehát ugy, mint 1943-ban tettük. A szerepeket kiosztottam, azonban a sokác lányok azon nal visszaléptek, hogy sváb lányokkal nem játszanak. Pótoltam másokkal. Első olvasópróbán a sváb lányok visszaadták a szerepeket: ők nem akarnak botrányt azzal, hogy sokac lányok nélkül játszanak és hogy én rk. tanító tanítom őket. így a 3 darab egyfelvonásos betanítása kisebbségi (nemzetiségi) békétlenségből elmaradt."

21 Ezek a sorok jellemzően mutatják .a felbolydult előitéletek légkörét, az indulatokat, amelyek éppen a szabadságjogok, a nemzetiségi egyenlőség utján meginduló fiatal magyar demokrácia éveiben csapnak össze a faluban, de - visszatérve eredeti gondolatmenetünkhöz - mutatja azt is, hogy e jószándéku ügyvezető törekvéseiben milyen központi helyet foglalt el a színjátszás. '. Az ifjúság önkifejezési vágya, a tánc, dal, színmüvek előadásának kedvelése magyarázza meg azt a nagy visszhangot, amelyet a 48-as centenárium előkészületei a falvakban keltettek. Ez valóban az ifjúság művelődési formája volt, azzal kiegészítve, hogy a centenáris versenyek során egy uj "műfaj": a sport is bevonult a falusi fiatalság egyesületi életébe. A kép természetesen itt sem egységes, több objektiv és szubjektív tényezőtől függött az. hogy az ügyvezető erőfeszítése, vagy fordítva: a fiatalok akaratereje és kitartása eredményeképpen valóban létrejött-e az a műsor (zene-, ének, tánc, szinmü) amellyel a körzeti, majd a megyei válogatóban a fiatalok felléphettek. Az ifjúság kulturális nevelésének kedvelt formája volt az önképzőkör. Ez a konzervatív forma általánosabb maradt, mint a szabadmüvelodés uj módszertani kezdeményezése: a szabadiskola. A szabadiskola Baranyában. 4 A szabadmüvelodés koncepciójában központi helyet foglalt el az un. if'szabadiskola" gondolata. Két forrásból táplálkozott ez a törekvés: egyrészt a pol-