Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)

OLVASÓKÖNYVÜNKBŐL - PAP László: A mohácsi csata

je temettette el, 500 (!) jobbágyával. A török kútfő- és forrásanyag, természetesen, nélkülözhetetlen a csatát megelőző napok s a harc eseményeinek megrajzolásához. Amiről a magyar oldalon - a hiányos kémszolgálat mellett - nem tudták, amit - számos tekintetben máig is érthetetlenül - nem láttak, arról, - bár nem mindig egyöntetű felvilágositást nyújtanak a hadjárat egészéről vezetett szultáni Napló, a szultáni győzelmi tudósitások (fethname-k) a Szulejmán valamennyi hadjáratában résztvett nagy történetiró, Dselalzáde Musztafa, továbbá Lufti pasa, mindketten a csata szemtanúi s a feltehetően ugyancsak szemtanú Ferdi. Rendkivül szines leirást nyujtra csatáról a szultán Naplója, valamint "megbizható szemtanuk" közlése alapján dolgozó nagy tur!5s kortárs, Kemálpasazáde. Csekélyebb forrásértékűek a csatamezőn 126 esztendővel utóbb járt Ibrahim Pécsevi s egy évtizeddel még később a csatáról szintén megemlékező Evlia Cse^ebi, aki az egykorú kútfőknek, török és magyar irott forrásoknak s számos nemzetiéken, bizonytalan változásokon átment, szájhagyománynak anyagát olvasztotta egybe.