Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)

OLVASÓKÖNYVÜNKBŐL - PAP László: A mohácsi csata

cát ekkor nagy sápadtság boritotta el, mintha elő­re látta volna a jövendő veszedelmet. Amint a támadásra jelt adtak, az első csatarendben állók összecsaptak az ellenséggel; elsütötték az ösz­szes ágyúinkat. A támadás nem sok kárt okozott az ellenségben, bár sokkal hevesebb volt, mintsem ka­tonáink számától várni lehetett volna; az ellenség részéről többen estek el, mint a mi részünkről. Vé­gül az ellenség a vitézül küzdő katonáink elől hátrál­ni kezdett, vagy azért, mert a mieink támadása visz­szavetette őt, vagy azért, hogy közelebb csaljon ben­nünket 3hhoz a helyhez, ahol ágyúi voltak felállítva. " A Napló, s rajta kivül az egykori történetírók, lényegileg ugyanígy adják elő a csata kezdetét, hogy t. i. a küzdelem a magyar részről nyitott tüzérségi tűzzel indult meg. "A feslett életű hitetlenek néhány ágyúgolyót lőttek el, a­melyek egyike a jobb szárnyon esett le." Dselálzádé erről igy ir: "Amint az ezredek csatarendben a gyaurok csoportja elé értek, a tűzre való feslett erkölcsüek jobb szár­nyán egy mennydörgő hangú ágyút sütöttek el, s a golyó éppen a hadrendnél, a lovak előtt esett le, de hála Istennek, senkinek sem történt baja. . . " A további fejleményeket a Napló igy örökiti meg: "Amazok seregüket három részre osztották. Az egyik tömeg, amely talpig vassal volt födve és vasnyársat tartott a kezében, az előtte hulló puska és ágyúgolyók­kal teljességgel nem törődve, a legkisebb félelem nél­kül vágtatott Ibrahim pasa rumiliai beglerbég felé. Mi­vel pedig a rumiliai hadtest még szét volt szóródva, nem birt ellenállni s egy része az uralkodó felé futott. A másik csapat Jahja pasa oglu és a boszniai bég el­len intézett támadást és kettészakitotta csatarendjü­ket. A gonosz művű király pedig a többi nyomorult katonájával a felséges uralkodóra és az anatólii sereg­re rohant. " A Napló - török részről viszonylag leghitelesebb megörökitője a csata esemé­nyeinek, - nem tud arról, amit egyes török kútfők mint tényt tárgyalnak, a­mirői mint láttuk, Brodarics is bizonytalanul beszél, hogy t. i. a támadó ma­gyar sereg előtt az ellenséges derékhad haditerv szerint vált volna ketté, szin­lelt futásnak eredve, hogy azután a magyarok tömegét közrefogva támadja meg. Valószinü is, hogy a magyar támadás kezdetben elsöprő erejüvolt. Az első sikeres támadás után érkezik Tomori futárja a második harcrend é­lén álló királyhoz, sürgetni a "tártai ékként" várakozó második harcrend meg­indulását, mert "az ellenség meghátrált, miénk a győzelem!" Amikor azonban nagy sietséggel előrenyomuló második harcrend, középütt az ezer páncélossal, eléri a belső küzdőteret:

Next

/
Oldalképek
Tartalom