Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)

TANULMÁNYOK - SZINKOVICH Márta: A szabadművelődési korszak Baranyában

Ezek a jelentések részletes bepillantást engednek a megyében megindult népművelési munka szervezeti kérdéseibe. 1945 őszén a megye területén lévő 12 nagyközség és 74 körjegyzőség, összesen 303 kis és nagyközség közül 245-ben alakult meg az Ideiglenes Népművelési Tanács. Ez a szám a következő év elején kiegészült még, ugy hogy már cius végére már csak négy körjegyzőségi körzetben nem indult be a munka. Azonban ezek egy része a valóságban csak a megalakulásig jutott el, vagy menetközben akadt meg. A kulturális munka meginditásának megdöbbentő akadályairól számolnak be az egykori jelentések. Az 1946 január hóról szóló jelentésében a szabadművelődési felügyelő a következőket irta: "A vármegye 244 községében az alakulási jegyzőkönyvek tanúsága szerint megindult ugyan a munka, azonban többszöri sürgetésünk ellenére is csak 79 községből jelentették be hivatalosan a népművelési tevékenységet. " Itt a fogalmazványban egy ceruzával irt beszúrás következik, amely a februári jelentés szövegébe bele is került: "vannak községekből írásbeli bizonyítékaink, hogy azért nem küldték be a részletes munkaterveket, mert nincs papírjuk. Ilyen esetekben a politikai községet kértük meg, hogy régi elhasznált nyomtatványokat bocsássanak ügyvezetőink, szabadmüvelőink rendelkezésére, Az anyagi kultúra hiányai azonban nemcsak a háborús eseményekkel kapcsolatos kivételes állapotból fakadtak, hanem az ellenforradalmi korszak súlyos öröksége volt ez. amelyet a háború pusztításaiból felemelkedett ország dolgozó népének hosszú évek kemény munkájával sikerül majd pótolnia. De 1945ben és 1946-ban a falu kulturálódásának még olyan akadályai voltak, mint a petróleum, tüzelőanyag-hiány, vagy a rossz utak. Nagytótfalu ügyvezetője irja 1946-ban: "Bejelentett tevékenységet nem lehetett végezni fűtőanyag hiánya miatt. . " Szentegát: "A közművelődési előadásokat nem tudtuk megtartani részben tüzelőhiány s világitóanyag hiány miatt. Az iskolához vezető ut is olyan rosszkarban volt, hogy az esős. sáros őszi és téli időben a tantermet annyira besározták volna, hogy a másnapi tanítás ilyen állapotban lehetetlenné vált volna. ' "A most megalakult Népművelési Tanács működését az 1945-/46. évben megkezdeni nem tudja, mert a népmüvelés tartására alkalmas iskolában villany nincs. "12 De még 1947-ben is ezt olvashatjuk a drávacsepelyi tanító levelében: "A körlevélben jelzett határidőt nem tudtam betartani, mert a tervezetben lévő munkálatokat - a tanítás mellett - csak nappal bírtam elvégezni, mivel semmi világító anyagunk nincs. Október óta eddig 9 dl. petróleumot kaptunk. Ha világító anyag nem lesz, az elpadásokat nem tarthatjuk meg. . . Nappal tanítok, este pedig kis családommal együtt bámuljuk a tüz fényét, míg el nem álmosodunk. " 13 Egy másik objektív akadály ugyancsak több, mint a háború következménye volt: a baranyai népmüvelés .egyik.súlyos problémájaként jelentkezett a ki- és betelepítésekkel kapcsolatos mozgás, amely felbolygatta a falvak lakosságát, megszokott életrendjét. Ehhez járult még az, amit a megyei szabadmüveLődé-