Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)

HELYTÖRTÉNETIRÁSUNK FELADATAIBÓL - VARGHA Károly: Baranya és Pécs új monográfiájának tervéről

tálában is - megelőzték a lexikonszerű összeállítások. Gondoljunk csak Magyarország Helységeinek 1773-ban készült összeírására, valamint az 1700-as évek végén készült lexikonokra, Vályi, Korabinsky müvére! Ezek általában nagyon röviden szólnak a falukról, fekvésükről, birtokosukról stb. - Thiele és Fényes Elek müvei már néhány sorral többet mondanak, de mivel országos lexikonok, még mindig igen szűkszavúak. Meg kell említenünk egy jelentős (és nem egyházi célú) összeírást megyénk településeiről, amely azonban kéziratban maradt. 1864-ben készült el Pesti Frigyes Helységnévtára. Ma a Széchenyi Múzeumban található. Az akkori megye valamennyi községének igen sok j(jíentos adatát tartalmazza, A mü nem egységes, nem egyaránt megbízhatók a különböző községekről beküldött adatok, mégis igen jelentős forrásmunkául vehető a száz évvel ezelőtti Baranya megrajzolásához. - Ez a gyűjtemény teljessége miatt sokkal jelentősebb, mint a szakszerűbb, de kevesebb településsel foglalkozó Hatos Gusztáv-féle kéziratos anyag. Az előbbi munka Pécsett még mindig nem, az utóbbi most már itt is használható, a kutatók, az érdeklődők rendelkezésére áll. 1. Megyénkben az első bővebb és igen megbízható falutörténeti összefoglalás a pécsi egyházmegye plébániáinak latin nyelven 1874-től 1889-ig megjelent 4 kötetes bemutatása a már emiitett Brüs^Ue^József tollából. Céljából következően ez a munka nem sokat adhatott a világi községnek, a falu népének, a település múltja iránt érdeklődőknek. Hatását az is leszűkítette, hogy latinul íródott. Emiitettük már, hogy a Várady-féle megyei monográfia harmadik kötete, amely a falumonográfiákat adta volna, nem jelent meg. Hosszú idő telt el, amig a sürgető igények kielégítésére végre megjelent egy olyan mü, mely a régebbi munkáknál sokkal többet adott a megye településeiről. 2. Németh Béla megyénk legnevesebb helytörténésze már 1904-ben kéziratban elkészített és reánk hagyott egy olyan munkát, amilyet csak napjainkban készitett el és adott ki néhány megye. "Baranya vármegye helynevei történeti és nyelvészeti szempontból összeállítva" cimü 11 kötetes kézirata, amely az 1890es évektől 1904-ig készült, és jelenleg a Pécsi Állami Levéltárban (235/T-XI szám alatt) található, rendkívül jelentős alkotás. Megyénkben ez a munka az egyik olyan forrás, amelyből igen sokan merítenek, sott szószerint idéznek is, mégpedig a szerző nevére való utalás nélkül. A kézirat lényegesen többet ad, mint amit cime elárul. Igen sok forrás (könyv levéltár, stb. ) felhasználásával készült, köztük olyan források áttanulmányozásával is, amelyek azóta elvesztek. - A munka mai változatlan kiadására mégse gondolhatunk, mert igen nagyméretű munka, mert anyagát rendezni kellene, a leirásától eltelt több mint 60 esztendő alatt sok ujabb adat került napvilágra, de a munka szerkezetén is változtatni kellene; függelékben kellene közölni azokat az adatokat, amelyek az azóta Jugoszláviához került településekre vonatkoznak. Ugyanekkor kiegészítendő lenne a mü az azóta Baranya megyéhez csatolt (pl. szigetvári járási) települések történeti és nyelvészeti vonatko-