Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)

HELYTÖRTÉNETIRÁSUNK FELADATAIBÓL - VARGHA Károly: Baranya és Pécs új monográfiájának tervéről

ba. Kivánatos lenne, ha a mai tanácskozás olyan elképzeléseket vetne föl, amelyek valójában biztosítanák a tervek határidőre történő teljesítését. Hogy megyénkben nagy szükség van már egy uj monográfiára, azt aligha kell bizonyítani. A jobb tervezés érdekében mégis mind a monográfiával, mind a falulexikonnal kapcsolatosan hasznosnak látszik egészen röviden végigtekinteni az előzményeket., A/ Monográfia. - Megyénknek és Pécs városának három jelentősebb monográfiáját kell megemlítenünk. 1. Az első jelentősebb monográfia megyLiSkr"! Haa_s_MjiM^ 1845-ben megjelent munkája. Terjedelme 350 oldal. Ez a könyv a maga idejében több okból igen jelentős volt. Tudományos munkaként is szakítani tv *jtt és mert az előzményekkel, és nem latinul, hanem a nép nyelvén: magyarul és németül jelent meg. Egyetlen hibájaként viszonylag kis terjedelme említhető. Bizonyára anyagi okok játszottak közre a terjedelem, az oldalszám szűkítésében. Ez az ok természetesen kihatott a mü tartalmára is, hiszen a szerző az akkor rendelkezésére álló és általa ismert szakirodalomnak csak igen kis részét építhette bele müvébe. Haas Mihály könyve mégis 50 esztendeig fontos műnek számított. 2. Megyénk második monográfiája V ára dy_ F_er encz _

T HBar any a _m u_l tj a J|sJ^Jenje^__ cimü 2 kötetes munkája. A mü 1896-97-ben jelent meg. Az első kötet 694, a második 730 lap terjedelmű. Ezt a munkát Várady Ferencz és néhány lelkes társa irták. Tartalom, terjedelem és kiállítás tekintetében egyaránt jelentős és színvonalas a mü. Egyáltalában nem maradt el a maga idejében készült más megyei monográfiáktól, sem az egyéni vagy megyei szervezésben megirottaktől, sem pedig az országos megyei monográfiák sorozatában készült müvektől. A könyv szemléltető kép-anyagban rendkívül gazdag, hiszen az I. kötet kb. 98, a II. kötet pedig kb. 153, sokszor egész oldalas képpen rendelkezik. Egy egészen fölszínes számítás (oldalanként kb. 45 sort és 68 betűhelyet véve) azt igazolja, hogy az egész monográfia mintegy 1, 200 oldalon, kb. 3,682.000 betűnyi szöveget adott közre. Ez a munka a maga idejében - holott nem kifejezetten szakemberek irták jelentős, megbecsült mü volt, és igen sokban előmozdította a tudományt, a további kutatásokat. Több tekintetben ma is nélkülözhetetlen. Nem feladatunk itt a Várady-féle monográfia gyengéinek ismertetése, a mü tartalmi vagy formai elemzése, de azt meg kell mondanunk, hogy ez a munka 60 évig versenytárs nélkül állt megyénkben, jóllehet nem adta, nem adhatta azt, amit adni szándékozott és adni tudott volna. Gondolnunk kell itt elsősorban arra, hogy nem készülhetett el a mü leginkább várt harmadik kötete, amely a megye létező és elenyészett községeinek leírását adta volna, ahogy erre a Pécsi Napló 1923 dec. 25-i száma utal.- A falusi olvasók, a jegyzőségek, iskolák, intézmények leginkább ennek a kötetnek elmaradását hiányolták, hiszen őket főként a maguk legszűkebb hazája, saját faluja, települése, annak múltja érdekelte. A nagy munka, a szép kezdeményezés éppen a falutörténeti rész elmaradása miatt vesztett hatékonyságából, népszerűségéből, éppen ezért még a megjelent két kötet értékes közlései is csak áttételekkei, az értelmiségiek