Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)
TANULMÁNYOK - VARGHA Károly: Ibafa (Falutörténeti vázlat és földrajzi név-gyűjtés 1954)
a Gyűrűfűvel határos Borik dűlőt. 4 ^ Ez kb. 20-25 holdnyi szántó. Nevének eredetéről semmit sem tudnak. - A horvát nyelvben ez a szó Föhrenwald 7 ot, erdei fenyőerdőt jelent. Ez tehát azt bizonyítja, hogy ezen a vidéken a horvátok ideteiepülésekor, vagyis mintegy 200 éve még általánosabb volt a fenyőerdő. - A Borik dűlőtől Ny-ra fekszik a Bakié si dülő ^a Bakics 4 ** kb. 60 holdnyi szántó. Ez is dombos, mint a Borik, de nem olyan anyagos a földje. A Bakics É-i, a falu felé eső részén van a Bakics-hegy, 47 rajta a Bakics legelő ***Legelő. 4 ^ Ez az utóbbi partos, részben fás, kb. 50 holdnyi terület, amely nyáron sokszor egészen kisül. Ennek Ny-i oldalán húzódik meg egy részben szál, részben új telepítésű erdő, a Kösségi erdő , 49 más nevén Turkál. - Az utóbbi név eredetére! az adatközlők azt mondták caak, hogy régi, talán horvát név. Tőle D-ndL yuió rétet találunk az Ahr. keresztúr felé vezető út, a Runyavicai ut^Ronyavieai ut Ny-i oldalán. Ez a Runyavicai réWRonyav icarét. 50 Nevét horvát eredetűnek mondták, de nem tudts k megmagyarázni. Ettől a réttől D-re és Ny-ra eso rész, egészen az Örekhegy ^ Örekhögy5 *ig kb. 30-40 holdnyi dombos szántó. Benne két kisebb (l-l holdnyi) erdőt találunk, amely a Községi Legeltetési Társulat-é. A szántó a Sás tó dülő^Sástó^ 2 . Nevét mély fekvésétők/.sáros árkától, kákával, sással benőtt forrásától kapta. Egy része valamikor ingoványos, sasos hely lehetett. Az említett szántótól Ny-ra találjuk az É-D irányban húzódó, kb. 5 holdnyi Jé'zeraWezura ^3 szőlőhegyet présházaival. A név eredetéről csak annyit mondottak az adatközlők, hogy régi név. - Minthogy a horvát jèzero *tó, tenger' jelentésű, lehet, hogy a Sástó egykori tava volt a vele szomszédos domb névadója is. TŐle Ny-ra esik a községi Fölsőlucsis' >Fosőlucsis 5 4 erdő. Egykor fenyők voltak benne, amelyekből mutatóba még vagy 5-6 db. található. Csakis telepített fenyves lehetett, amelyben a fenyő helyét most már elfoglalta a tölgy. A szőlőtől K-re, az előző erdőcskénél mélyebben fekszik az x4solucsis^Alsólucsil. 55 Ennek faállománya az előzőéhez hasonló. - A jézu- rától ÉNy-ra vonul az Örekhögy ^ Örekhegy 5 1 szőlő- és présházsora. Ez a legrégibb szőlő, amelyben bőven találunk gyümölcsfákat is. Jól megél benne a dió, cseresznye, barack, birs. iasponya stb. - A Jezura és az Örekhögy között visz DNy-ra a GödöruWHáccs"önorho 5 6 Elekpusztára, a gyűriífűi határba. Mély bevágódásától és hegymögötti elhelyezkedésétől vette a nevét. Igen magas, 10-15 m-es partoldalak között visz ez az ut, és a rajta mutatkozó szoba magasságú gödrök miatt sokszor járhatatlan. Az út egy szakaszán a talaj tiszta homok, másutt agyagos. - Az Örekhegy-tői K-re eső, kb. 30 holdnyi szántó, egészen le az utig a Szeliscse. 57 A rét az itt folyó, és már említett Malomárokig a Crikvina^ S nevet viseli. Mindkét nevet réginek mondják, A Szeliscse ' falu romja', az utóbbi 'templomhoz tartozó terület 9 jelentésű. £"virágh Rózsa : Magyar helységnevek eredete. Szeged, 1931. 79. I. : Szelistye k. Gömör stb. vm. szl. selo *falu, telep •'szárm. , azaz elpusztult falu helyén épült uj falu . Melich: Jegyzetek néhány felsőmagyarországi vármegye helyneveiről. Bp. 1911.1 Az árok D-i partján, egészen a falu alá ér be a Kutajjai rét , 59 amely nevét a falu D-i végén található kuttól vette. A Crikvina 5 8 réttől ÉNy-ra húzódó rét a Malomajja. ^ Nevét onnan nyerte, hogy ott, a domb lábánál valamikor vízimalom állott. Nyomai még ma is meglátszanak, hiszen csak kb. 35 éve bontották el az épületet. Utolsó tulajdonosa Hernesz József volt, előtte pedig Papp János (adatszolgáltatónk nagyapja). A rét ÉNy-i részén, a község Ny-i határá-
