Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)

TANULMÁNYOK - VARGHA Károly: Ibafa (Falutörténeti vázlat és földrajzi név-gyűjtés 1954)

Fényes Elek (Magyarország mostani állapotja. I. 32.1. ) 1836-ból való adatai ezek: 'Ibafa. Vegyes német-rácrmagyar falu. 537 rk., 17 zsidó lakos. Kath. paroehia, templom, 2 urasági kastély, Sok mesterember. Szőlőhegy, erdő. Szép, nemesített juhnyájak. F.u. Jeszenszky Ferenc." Az 1848-as időket megelőző korról a nép csak annyit mesél, hogy a török 1dő után itt maradt jobbágyok, a horvátok szaporodása hozta létre a falut. Hogy az itteni németség honnan, hogyan és mikor került ide, nem tudják. Egyesek szerint Németországból, mások szerint Ausztriából jöttek, a Lizán családról pedig úgy tartja a hagyomány, hogy franciaországi származásúak, Hogy ki és mikor telepítette Őket, arról sem a nép nem tud, sem írásos adatok nem szólnak. Egészen bizonyos azonban, hogy a közeli Németlukafa üveggyárának népéből, állandóan változó munkásságából is többen megtelepültek a faluban már a gyár megszűnése (1887) előtti időben. Az itteni iparosok életéről, a céhekről sem sokat tudunk. Néhány adatot említ innen Valentinyi Gáspárnak a somogyi céhek- ről írott könyve.Az 1848-előtti robot-világról azt meséli a nép, hogy a robot igen szigorú és terhes szolgálat volt, mert a családnak legalább egy tagja állandóan az uraságnak dolgozott. Ezt a szolgálatot általában a több gyerekes családok láthatták el könnyebben, mert náluk saját munkájukra is maradt még dolgos kéz. Az 1848-as eseményekről - úgy tudja a nép - és a robot eltörléséről éppen robot-munkán értesült a falu népe. 1851-ben megjelent másik müvében az előbb már említett Fényes Eleknél (Magyarország geographiai szótára. II. 128.1. ) a következőket olvashatjuk: "Ibafa. Magyar-német-horvát falu, Baranya megyében, dombos vidéken, ut. p. Sz.-Lőrincz. Határa 3109 hold, melyből urb. szántó 607, rét 174, szőlő 105, közös legelő 593 hold; majorsági szántó 350, rét 34, szőlő 13, erdő 853 hold. Földje silány. Lakja 166 r. kat. , paroch. templommal, 2 csinos úri lakkal. Bírja. Jeszenszky János. "- Ebben a közlésben megmagyarázhatatlanul kevésnek látszik a lakosság száma, és alig hihető, hogy még járvány következtében is a lakosság száma az 1828-ban kimutatott 586, 1833-ban " 586, 1836-ban " 544 lakos után 1851-ben csak 166 lakos lett volna. Ezt az adatot majd más forrásból kell ellenőriznünk. Jeles kutatónk, Pesty Frigyes 1864-ben ide is elküldi kérdőívét, amelynek egyes pontjaira a következő feleletet adják a falu nevében az alulíróttak;

"Ibafa községet, mely Baranya megyében, a szentlorinczi járásban fekszik, magyar, német, és horvát lakosság lakja. A községnek csak ezen egy neve van, A múltban sem volt tudomásunk szerint más elnevezése. Telepítésére vonatkozóan biztosat tudni nem lehet, valószínű, innen is, onnan is mindenféle gyülevész nép telepedett részletenként a községbe. A község nevének eredetéről és értelméről a község vénei semmi bizonyosat nem tudnak. A község határában előforduló helynevek a következők: Lapsi, Zsirenszki, Vozatika (kaszálók. Árvíz idején a víz elhordja a szénát róluk. Meder fekvésű.) Malomalja (lejtős