Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)

TANULMÁNYOK - VARGHA Károly: Ibafa (Falutörténeti vázlat és földrajzi név-gyűjtés 1954)

ta magát, de a többit pótolta felesége, akinek nem mondott ellent. Ha a plébános az elhanyagolt járandóságok miatt fölkereste Emánuelt, az szelíden felelte: "Hiszen nekem sem fizetnek.

Tf - , s ezzel a plébánosnak meg kellett elégednie. íme, ez Ibafa! Itt el lehet mondani: qualis rex, talis grex; qualis Dominus, talis populus. (amilyen a király, olyan a nyáj; amilyen az ur, olyan a nép. ) Mindezeket tapasztalatból írom, és Néked, utódom, hátrahagyom. A templom 1776-ban épült, a szt. Háromság .tiszteletére fölszentelte Nunkovics György 1778-ban, búcsúja Szentháromság vasárnapján van. Lakói mind horvátok. " Kollárovics plébános sorait két okból kell jelentősnek tartanunk. 1. Az első részletesebb ismertetést adja a faluról, 2. adatokat szolgáltat a falu és a földesúr harcáról. - Hogy ez a harc hogyan fejeződött be, arról is olvashatunk Kollárovics soraiban. Csebény történetének leírásánál elmondja, hogy: "Jesszenszky ibafai kegyetlenkedései után kénytelen volt Csebinbe (ma Csebény) átköltözni, de itt sem soká lakott. Bizonyára a hely csúnyasága, és a maga gyalázatos híre miatt, - amit kétségtelenül megbánt, - hamarosan Megyefára költözött, ahol egy rendesebb házat épített magának. " A mozsgói plébánia anyakönyvei (1757-től megvannak) 1769-ben már em litik az ibafai malmot. - 1784-ben a császári térképészek elkészítik a vidék, így Ibafa első pontos térképét is, amelynek alapján megállapítható, hogy a falu már a mai helyén feküdt, és nagyjából a mai alakja volt. (Josephinische Aufnahmskarte. 1784. Collo IX. Sectio 27,28; Collo VITE. Sect io 26,27. Dunántúli Tud. Intézet, Pécs. ) A falu ekkor már 80 házas település, kis katolikus templommal. (Ez az előbb említett, 1776-ban épült templom. ) Vályi András Lexikonja (i. m. II. 210. 1. ) 1799-ben ezt mondja a faluról: "Ibafa

. Horvát falu, kat. lakosság. Földesura Jeszenszky . Javai: rét, szőlő, erdő. Piaca Pécs és Mosgó. Mosgó leányegyháza. Hertelend és Gyürüfü közelében fekszik. "A falu 1801-ben önálló plébániává alakult. Anyakönyvei az előző időkből Mozsgón vannak, 1803-tól kezdődően helyben! Hozzátartoznak: Csebény (5.7 km), Gyurufíf (6.3), Horváthertelend (3.5), Korpád, (4.2), Kisibafa (3(, Szabás puszta (7) , Szentiélek puszta (6), Németlukafa (7.8) és Terecseny (7.9) puszták. 1828-ban Nagy I. (Notitiae 1.51.1.) így szól róla: "Ibafa. Falu, ref. templom, 84 ház, 568 rk. 18 zsidó, össz. 568 lakos." - Téves az az adat, hogy a falunak református temploma lett volna, amikor a lakosságban református nincs. Ettől az időtől ifciind több és több adatot találunk a faluról különböző összefoglaló munkákban. Thiele (Königreich Ungarn: II. 319.1. ) ezeket em liti vele kapcsolatban: (az 1833-ban kiadott ) müvében: "Ibafa. Német-illyr falu, rk. templom és plébánia, 84 ház, 586, nagyrészt r. k. lakó, közöttük sok kézmífves. Kastély. Szőlőhegyek, Erdőségek. Uradalmi juhászat. F.u. Jeszenszky Ferenc és Imre. 3 1/4 mrf észak-nyugatra Pécstől, közvetlen a somogyi határon. "