Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)

TANULMÁNYOK - DÁVID Zoltán: Pécs város népessége és mezőgazdasága II. József korában

77/ Erre vall az 1702/192. helyrajzi számnál olvasható szöveg; "Steinfelsiger, wegen Unfruchtbarkeit ungemessen verblieben. " Hasonló megjegyzések több helyen előfordultak. 78/ Egy pesti vagy pozsonyi 60 itcés akó 50,8 1. volt. - A bortermés eredményeként nyert érték alacsonyabb a Schams által közölt (Ungarns Weinbau. Pest, 1833./ adatnél: "1200 Klafter 30 Eimer abwirft." (Ruzsás 1. sz. jegyzetben id. mü 312.1.) - Ruzsás az 1840-es évekre már holdanként 40 akóval számolt (Uo. 289. 1. ). Későbbi adatai szerint viszont csak holdankénti 10 hektoliter körüli (tehát kereken 20 akós) bortermés volt. (VÖ. 312. lapon lévő tábla 1896. és 1901. évi adatait.) - A kataszteri felmérés eredményei szerint a XVIL., században nem számolhatunk üyen magas hozamokkal. Mivel Ruzsás a szőlőterület nagyságára a megadott bortermésből magasabb átlagokkal számolt vissza, a valóságosnál alacsonyabb értékek megszületésében ez is közrejátszott. 79/ Igy értékelték Duplatre borjárandóságát, Pécsi kpt. Magán lt. Fasc. CXXVI. N° 17.- Ezzel számolt Ruzsás is, igaz 1840-ből. Érdemes volna a borárak alakulását külön feldolgozni. 80/ Kolta J. Î Pécs, Bp, év. n. 64.1. 81/ A besorolás alapja a következő volt: I. osztály 32 q széna és 16 q sarjú, II. osztály 24-12 q, II. osztály 16-8 q, IV. osztály 12-4 q, V. osztály 8 q széna, VI. osztály 6 q széna és 3 q sarjú. 82/ Perjés G. : Mezőgazdasági termelés, népesség, hadseregélelmezés és stratégia a 17. század második felében (1650-1715. ) Bp. 1963. - Az általa számolt 3,5 mázsás szükséglet a városokban bizonyára alacsonyabb volt. 83/ Egy pozsonyi mérő gabonát átlagosan 40 kg-mal számoltam. - A számitás alapján vitatható Ruzsás állitása, miszerint az "újjáéledő Pécs a XVIL század végén illetve a XVIII. század elején önellátó volt. Kisszámú lakossága számára szántója, rétje, legelője, szőlője és erdeje akkor még elegendőnek bizonyult." (1. sz.jegyzetben idézett mü 280.1.) Később: "Pécs termőterülete a XVIII. század első negyedében még elegendőnek bizonyult. " (U. o. 282.1. ) - Ha a város népessége a XVII. század végén 3500-3750 lélek volt, a szántó 1786. évi termése (4000 q) sem lett volna elegendő ellátásukra. A XVII. század végén azonban jelentősen kisebb területtel és terméssel kell számolnunk. 84/ Dankó I. id. mü. 174. I. 85/ Az egyéb rovatban szereplő tó és mocsár hasznát szénával pariíikálták és igy a kert - rét - legelő rovat összesített 3984 12/64 kh adatában szerepeltek. - Az eredeti Összesítésbe a XVI. szakasz adatainál hiba csúszott. Az 1 35/64 kh kertet a rét, a 216 52/64 kh rétet pedig tévesen a-szőlő rovatába irták és az adatok összesítésében is igy szerepelt. Az eredeti földkönyv adatai alapján az eredményt helyesbíteném kellett.