Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)

TANULMÁNYOK - DÁVID Zoltán: Pécs város népessége és mezőgazdasága II. József korában

VI. szakasz, sz 5. kötetben a VII. szakasz, a 6. kötetben a Vili. szakasz, a 7. kötetben a IX. szakasz, a 8. kötetben a X-XII. szakasz, a 9. kötetben a Xin-XVI. szakasz és végül a 11. kötetben a XXII. szakasz anyaga találha­tó. A III. és IV. szaki szt tartalmazó 3. kötet, valamint a XVH-XXI. sza­kaszt tartalmazó 10. kötet elveszett. A hiányzó szakaszok közül ugyan­csak a telekkönyvi hivatal iratai közül előkerült a III. , TV., XIX. , XX., és XXI. szakasz az előzőktől semmiben sem különböző anyaga. (IV. 1007/ a. 9. sz. A szövegben szereplő utalások mind ezekre a kötetekre vonat­koznak, esetenkénti külön jegyzételésük ezért nem látszott szükségesnek. 63/ Az összesités a XXII. szakasz adatait tartalmazó 11. kötet végén találha­tó. 64/ A területi adatokban előkerülő 1/64 kataszteri hold 25 négyszögöllel e­gyenlő. Ez a számolási módszer a kataszteri felmérés sajátossága volt. - A helyrajzi számokban elsőnek a város egész határán l~5218-ig végig­tu.ó sorszám, másodiknak a parcellák szakaszonként újra kezdődő sor­száma szerepelt. 65/ Az ingatlanforgalom nagyságára jellemző adatok nyerhetők azokból a "Super proventibus urbarialibus" feliratot viselő összeállításokból, ame­lyek a város ingatlanforgalomból származó jövedelmeit sorolták fel. Példaként az 1802. évi adatokat dolgoztam fel. Hónap A kimutatásban szereplő eladott házak házhe- kertek szántók rétek szőlők egyéb összes lyek száma ingatlanok I. 1 2 ­6 ­11 1 24 II. 11 ­­9 4 14 ­38 III. 11 3 ­3 2 14 ­33 IV. 9 1 ­3 7 13 ­33 V. 9 2 2 1 3 6 ­23 VI. 7 1 ­1 4 7 1 21 vn. 5 ­­1 1 1 ­8 vin. 7 3 1 4 1 9 3 28 IX. 6 ­­1 1 2 ­10 X. 6 ­­4 ­3 ­13 XI. 5 ­1 4 2 12 ­24 XII. 5 ­­8 3 9 2 27 Összesen;85 12 4 45 28 101 7 282 Az ingatlanforgalomban legnagyobb számban a szolok, majd utána a házak sze­repeltek, jelentősen kevesebb szántó, rét és egyéb ingatlan cserélt gazdát. Feltűnő a nyári hónapok átlagosnál alacsonyabb forgalma. Az eladott házak ára 100 és 12.000 Ft, a szőlőké 20 és 3.412.50 Ft, a szántóké 18 és 360 Ft között mozgott. Ez jelzi, hogy mind a házak nagysága és minősége, mind a mezőgazdasági ingatlanok területe közt jelentős különbségek voltak. Hasonló adatok maradtak fenn az 1790. . 1791. , 1797. és 1798. évről, részben töredéke-

Next

/
Oldalképek
Tartalom