Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)

TANULMÁNYOK - DÁVID Zoltán: Pécs város népessége és mezőgazdasága II. József korában

\ kísérletet. Az ország különböző pontjairól származó adatok szerint 1 akó kö­zepes minőségű bor ára 1 Ft körül volt és ettől a pécsi adatok sem mutattak jelentős eltérést. 7 ^ Ennek figyelembevételével Pécs bortermése a kataszteri felmérés elkészítésének időpontjában kereken 30. 000 Forint jövedelmet bizto­sított a város lakóinak. Figyelembe kell azonban vennünk, hogy a pécsi pol­gároknak nemcsak a város határában voltak szőlőbirtokaik, hanem a hasonló adottságú szomszédos helységekben: Ürögön, Szentmiklóson, Nagyárpádon és a megyei távolabbi falvaiban, melyekből ugyancsak jelentős bevételük szárma­zott. Jelentős színfoltjai voltak a pécsi szőlőhegyeknek a szilvások, melyek vala­mennyi dűlőben meglehetősen nagy számban kerültek elő, és nemcsak szilva, hanem egyéb gyümölcsök termelésére szolgáltak. (Pécs elsősorban körte- és baracktermeléséről volt híres. )®® Majd minden szőlősgazdának volt gyümölcc­sé, a két parcella többnyire egymás mellett feküdt. Mivel hasznukat ezúttal sem eredeti termésük szerint vetették ki (erre nem volt rovat), hanem a termelt gyümölcs mennyiségének megfelelően a rétek szénahozamának értéké­vel azonosították ("parifikálták") - területük a rét, termésük a széna rovatá­ban jelentkezett. Ez megnehezíti az adatok értékelését, mert egy-egy szaka­szon belül a valóságos rétek és a gyümölcsök együtt feltüntetett adatait nem tudjuk szétválasztani. Igy ezúttal csak a parcellák számának szakaszok szerin­ti megoszlását sikerült az elle nőrzési jegyzőkönyv adatainak feldolgozásával megállapítani. 10. tábla. A szilváskertek száma és megoszlása szakaszok szerint. Szakasz I. II. m. IV. V. VI. Szilvások szá­száma osztályba som It szilváskertek száma ma összesen: V. 1 49 8 18 76 VI. ­­43 ­­43 vn. ­154 2 2 2 160 IX. ­5 59 2 5 71 X. ­­13 ­4 17 XI. 5 ­13 ­2 20 XII. ­­73 2 7 82 XIII. ­­57 2 2 61 XIV. ­­19 ­2 21 XV. ­­2 ­18 20 Összesen: 6 5 482 16 60 2 571 A szilvások nagy többségét a III. minőségi osztályba sorolták. Ezek termésé­nek értéke a korabeli árszint alapján a közepes minőségű rétek hozamával, holdanként 16 q széna és 8 q sarjú értékével volt azonosítható. Mind az en­nél jobb, mind az ennél rosszabb minőségű gyümölcsösök jelentősen ritkáb­bak voltak. 8 * A legtöbb szilváskert a Szkókó és Bálits hegyen volt, de jelen-

Next

/
Oldalképek
Tartalom