Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)

TANULMÁNYOK - DÁVID Zoltán: Pécs város népessége és mezőgazdasága II. József korában

\ kísérletet. Az ország különböző pontjairól származó adatok szerint 1 akó közepes minőségű bor ára 1 Ft körül volt és ettől a pécsi adatok sem mutattak jelentős eltérést. 7

^ Ennek figyelembevételével Pécs bortermése a kataszteri felmérés elkészítésének időpontjában kereken 30. 000 Forint jövedelmet biztosított a város lakóinak. Figyelembe kell azonban vennünk, hogy a pécsi polgároknak nemcsak a város határában voltak szőlőbirtokaik, hanem a hasonló adottságú szomszédos helységekben: Ürögön, Szentmiklóson, Nagyárpádon és a megyei távolabbi falvaiban, melyekből ugyancsak jelentős bevételük származott. Jelentős színfoltjai voltak a pécsi szőlőhegyeknek a szilvások, melyek valamennyi dűlőben meglehetősen nagy számban kerültek elő, és nemcsak szilva, hanem egyéb gyümölcsök termelésére szolgáltak. (Pécs elsősorban körte- és baracktermeléséről volt híres. )®® Majd minden szőlősgazdának volt gyümölccsé, a két parcella többnyire egymás mellett feküdt. Mivel hasznukat ezúttal sem eredeti termésük szerint vetették ki (erre nem volt rovat), hanem a termelt gyümölcs mennyiségének megfelelően a rétek szénahozamának értékével azonosították ("parifikálták") - területük a rét, termésük a széna rovatában jelentkezett. Ez megnehezíti az adatok értékelését, mert egy-egy szakaszon belül a valóságos rétek és a gyümölcsök együtt feltüntetett adatait nem tudjuk szétválasztani. Igy ezúttal csak a parcellák számának szakaszok szerinti megoszlását sikerült az elle nőrzési jegyzőkönyv adatainak feldolgozásával megállapítani. 10. tábla. A szilváskertek száma és megoszlása szakaszok szerint. Szakasz I. II. m. IV. V. VI. Szilvások szászáma osztályba som It szilváskertek száma ma összesen: V. 1 49 8 18 76 VI. 43 43 vn. 154 2 2 2 160 IX. 5 59 2 5 71 X. 13 4 17 XI. 5 13 2 20 XII. 73 2 7 82 XIII. 57 2 2 61 XIV. 19 2 21 XV. 2 18 20 Összesen: 6 5 482 16 60 2 571 A szilvások nagy többségét a III. minőségi osztályba sorolták. Ezek termésének értéke a korabeli árszint alapján a közepes minőségű rétek hozamával, holdanként 16 q széna és 8 q sarjú értékével volt azonosítható. Mind az ennél jobb, mind az ennél rosszabb minőségű gyümölcsösök jelentősen ritkábbak voltak. 8

* A legtöbb szilváskert a Szkókó és Bálits hegyen volt, de jelen-