Emlékszám Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére - Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 11-12. évfolyam (1998-1999)

Ódor Imre: Az első népképviseleti országgyűlés baranyai követei

doit, előszobázott Bécsben és Budán. Eljárás indult ellene, de végül rehabilitálták. Pécsett példátlan helyzet alakult ki a korábbi városi tisztviselők hűtlen kezelése miatt. Aidinger a dikasztériumok által harmadikként kinevezett királyi biztost, a becsületes Csernyus Emánuelt segítette a vizsgálatban, szerintük a tisztviselők 300 000 Pft kárt okoztak. Apponyi György kancellár és a baranyai szövetségese, Somssich Pál elmozdíttatta Csernyust. így a vétkesek kártérítésre, elmozdításra ítélése elmaradt, sőt, a „papok korteskedésével" jutalmul saját embereit nevezte ki a hivatalokba. Az utolsó rendi tisztújításon, 1848. januárban főügyésszé választották. Ekkor lett a budai külvárosi polgárőrség kapitánya. A májusi tisztújítás eredményeként a város vezetéséből kihagyták Somssich korteseit és minden bürokratát. Aidinger felsóhajtott: „elértem, amit 13 évi ernyedetlen működésem, vagyonom, hivatalom feláldozása mellett, annyi évi számkivetésein után el nem érhettem." Május 28-án Aidinger lett a törvényhatóság elnöke, azaz a polgármester. Néhány héttel később a sz. kir. város első népképviselőjévé is megválasztották. A június 18-i választáson 387 szavazattal lett követ a szintén liberális Chachinovics Endre városi főjegyző 186 szavazata ellenében. Chachinovics hívei megtámadták a választást, mivel a választások előtt nem a választójogi törvény vagyoni és értelmiségi cenzusa szerint írták össze Pécsett a választókat, hanem a régi tisztújítási összeírást pótolták ki, így 1234-re módosult a választópolgárok száma. Kifogásolták azt is, hogy a szavazást előbb három helyre tűzték ki, ezt a választás előtti este megváltoztatták s a voksolás csupán egy helyen folyt. Szavazatszedő választmányt nem küldtek ki, hanem maga a központi választmány végezte, mely csupán a választás napján tette le a törvényben előírt esküt. A választásra sem elnököt, sem jegyzőt nem küldtek ki. A választást vezető személy nem intézett felszólítást a választókhoz, így minden ajánlás nélkül folyt a szavazás. A szavazás alatt is történtek visszaélések, egy személy például jelen nem lévők céduláival szavazott és „bizalmiakat" sem alkalmaztak. A Képviselőház állandó igazolási osztálya a legtöbb észrevételt nem tartotta lényegesnek. Súlyosabban ítélte meg azonban, hogy egy választó mások helyett szavazott, illetve, hogy a bizalmiak nem voltak jelen. Ezeket az osztály „oly lényeges törvénysértésnek tartja, melyek a választás megsemmisítésére elégségesek". Az osztály véleményéhez csatlakozott a Képviselőház is, s Aidinger mandátumát július 13-án megsemmisítve, új választást rendelt el. Aidinger ekkor kérelemmel fordult a Képviselőházhoz, „követsége érvényesítéséért", de a plénum ezt július 24-én elutasította. Elmondása szerint a