Emlékszám Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére - Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 11-12. évfolyam (1998-1999)
Nagy Imre Gábor: Pécs szabad királyi város 1848 tavaszán
lasztók négy helyen adhatták le szavazataikat: a belváros felső része a Casino, az alsó része a Hattyú teremben és a budai, valamint a szigeti külvárosban). 113 A választáson igen magas volt a részvételi arány. A kijelölő választmány elnöke, Mihálovich Imre 1002 szavazatot kapott, ami minimálisan 91,5%-os részvételt jelent. A polgármesterjelöltekre leadott szavazatok (888) alapján minimálisan 81,1 %-os részvételi arányra következtethetünk. 114 A választásokat hetekkel megelőzték a tanács elleni támadások. A régi városvezetőség elleni támadásban Aidinger Pál tiszti ügyész és Hillebrand Márton ügyvéd jártak az élen. 115 A május 28-i rendkívül kiélezett és zajos, óvásokkal tarkított tisztújítás sem hozott egyértelmű eredményt. A megválasztott új polgármester, Aidinger Pál radikális nézeteiről volt ismert, a város vezetőségében viszont többségben maradtak a régi konzervatív politikusok. A tanács tagjainak többségét a régi városi tisztviselők adták. A korabeli újság, a Pécsi Tárogató szerint a kapitány, a főjegyző és három tanácsnok a régi vezetők közül került ki. A másik oldalról nézve: a régi - 1848. január 3-5-én megújított városi vezetés - 17 tagja nem kapott bizalmat (1. táblázat) Az eddig is meglévő ellentétek ezáltal felerősödtek és áthelyeződtek magába a város vezetésébe, amelyről a korabeli beadványok, hirdetmények is híven tanúskodnak. 117 Helyi szinten valójában nem tellett két vezetőgamitúrára. így fordulhatott elő pl., hogy a pécsi liberális tábor csak egyetlen esélyes politikust (Aidinger Pál) tudott polgármesternek és országgyűlési képviselőnek indítani. A tanács és a tisztviselők száma és összetétele kisebb módosulásoktól eltekintve nem változott. Az új tisztikarból 1848-ban politikai okokból mindössze ketten mondtak le: Rehák Rudolf alügyész 1848. június 19-én, mert szembekerült Aidinger Pál polgármesterrel és Jellasich János főbíró 1848. november 11-én, aki Batthyány Kázmér kormánybiztossal tűzött össze. A június 1 — ji képviselőválasztással a város élére valódi önkormányzat, 90 fős képviselőtestület került (509 szavazattal.) Ez még akkor is igaz, ha tudjuk, hogy a képviselők egy kilencede el sem fogadta a felajánlott tisztsóin BML. Pécs város tan. jkv. 2172, 2522/1848. Pécs város tan. ir 2122/1848. 114 BML. Pécs város tan. jkv. 2522, 2523/2848. 115 Aidinger Pál és Hillebrand Márton tanács elleni harcáról Ungár 1934. 11-12. 116 Kajtár 1973. 13. Nem választották újjá Pintér Mihály főbírót, Luzsevich László polgármestert, Radenich Imre városkapitányt, Patkovits Ferdinánd, Nagy Mátyás, Vészits Imre, Spies János, Bayer Márton tanácsnokokat, Fábry Ferenc, Csima Pál, Nagy Imre, Fiala Alajos h. tanácsnokokat, Simon József számvevőt, Pucher József telekbírót, Patkovits József főorvost, Gerdenich Endre sebészt és Frátits Imre hadnagyot. BML. Pécs város tan. jkv. 3,4/1848., 570, 840, 1112, 1419/1849. 117 Aidinger Pál polgármester és Jellasich János ellentétét részletesen taglalja Kajtár 1973. 13-17.