Emlékszám Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére - Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 11-12. évfolyam (1998-1999)

Pálmány Béla: Az első népképviseleti országgyűlési választások Magyarországon

miniszterelnökre, továbbá az emberfeletti szervező munkát végző Csány László országos teljhatalmú biztosra és a szolnoki képviselőnek is megválasztott Damjanich János tábornokra emlékezünk. Az 1849 januárja és 1854 vége közötti években összesen 105 szabadságharcos katonai és polgári személyt végeztek ki Magyarországon és Erdélyben Windisch-Graetz és Haynau parancsára, de a magyar királlyá törvényesen meg sem koronázott ifjú Ferenc József császár nevében. Haynau 1849. július végén 240, utódja Karl Geringer polgári biztos 1851 október 7-én további 100? kevésbé kompromittált képviselőnek és kormánybiztosnak adott amnesztiát. Kevesen tudják azonban, hogy a 20-22 kegyelem nélkül évekre börtönbe vetett képviselő közül ketten, a pest megyei Szeles Lajos és a székely Topler Simon a fogságban haltak meg. Sokakra az emigráció keserű évei, évtizedei vártak: Kossuth Lajos és a radikális vezető Madarász László az 1867-es kiegyezést elutasítva nem tért vissza szülőföldjére, emigránsként halt meg Beöthy Ödön bihari főispán, Mészáros Lázár honvédelmi miniszter, Lukács Sándor, a hadsereg ellátását intéző fáradhatatlan kormánybiztos. Az itthon maradottak túlnyomó többsége is az abszolutizmus 18 éve alatt - az 1860-1861. évi rövid törvénytisztelő kormányzati időszakot kivéve - a passzív rezisztencia - az alkotmányt sértő birodalmi államapparátusban való tevőleges részvételt megtagadva „nem engedett a 48-ból", és őrizte a forradalom és szabadságharc erkölcsi és jogi örökségét, majd a kiegyezés után több, mint százan ismét képviselői, törvényszéki bírói, megyei főispáni vagy magasabb tisztviselői tisztséget vállaltak, és így a nemzeti szabadelvűség politikai programjának megvalósításában is részt vehettek. Magasztos erkölcsiségük, hazafiságuk, alkotmánytiszteletük, megingathatatlan elvhüségük, gyakorlati ügyekben bölcs kompromisszum készségük, személyes áldozatvállalásuk örök példa marad ma és a jövő századokban is minden magyar törvényhozó számára. VÁLOGATOTT IRODALOM ÉS FORRÁSOK Pap Dénes: A magyar nemzetgyűlés Pesten, 1848-ban. I-II. Pest, 1866. Pap Dénes: A parlament Debreczenben 1849-ben. Leipzig, 1870. Az 1848/49. évi népképviseleti országgyűlés, (szerk. Beér János - Csizmadia Andor) Bp. 1954. Fábiánné Kiss Erzsébet: Az 1848-1849-es magyar minisztériumok. Akadémia, 1987. Varga János: A jobbágyfelszabadítás kivívása 1848-ban. Bp. 1971. Pálmány Béla: Az 1848-49. évi népképviselők névtára In. A magyar ország-