Emlékszám Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére - Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 11-12. évfolyam (1998-1999)
Dobos Gyula: Perczelek az 1848/49-es forradalomban és szabadságharcban
EPILÓGUS Mór és Miklós a biztos halálos ítélet elöl Törökországba menekült. Később Mór Jersey szigetén, majd Brüsszelben élt emigrációban. Miklós az új világban kereste boldogulását. Tevékeny részese lett az Egyesült Államokban zajló polgárháborúnak. Az északiak ezredeseként, Scharman szárnysegédjeként harcolt. Mindkettőjük ellen távollétükben az osztrák hadbíróság lefolytatta az eljárást. Halálra ítélték őket és jelképesen (in effigie) 1851. szeptember 27-én az Újépület udvarán felakasztották. (Mint Gróf Andrássy Gyulát.) Oszkárt büntetésül egy császári gyalogezredbe sorozták, betegsége miatt 1850-ben hazaengedték. László II -t a világosi fegyverletételkor elfogták. A hadbíróság századosként 5 évi várfogságra ítélte. 1850-ben kegyelmet kapott. Soha nem tudta kiheverni, hogy élete zátonyra futott, karrierjének befellegzett. Ahogy a leírásokból kiderült belehalt bánatába; 1854-ben 29 évesen távozott. Pál Il-öt (szds, Eszék) büntetésül közlegénynek sorozták be, 1850-ben hazaengedték. Sándor II. és Béla I. visszavonultak a közélettől. Béla kizárólag a család gazdaságával törődött. A Bach rendszer bukásakor átmenetileg, majd a kiegyezéssel végleg visszatért a politikai pályára. Alispán, képviselő, országgyűlési elnök, igazságügyminiszter, Kúria elnöke karrierjének főbb állomásai. Mindvégig a császári oldalon harcolt Jenő, aki 1849-ben Jellacic oldalán vett részt a Titel körüli harcokban. 17 László III, aki hadmérnökként a Reusz Kösztrics császári ezredben Radetzkytől II. osztályú kat. érdemrendet kapott. Betegsége miatt 1850-ben leszerelt, 1867 után a tatai kerület képviselője. A mindvégig királyhü Perczelek részben 1849 végén, részben 1850-ben belügyminiszteri engedéllyel megváltoztatták nevüket. A Mária Terézia által adományozott nemesi előnevet; „Bonyhády" használták családnévként. Elhagyták a Perczel nevet, mert a neoabszolutizmus államában nem bizonyult előnyösnek a szabadságharc egyik legexponáltabb vezére családi nevének viselése. István I. immár Bonyhády Istvánként 1851 -tői Csongrád megye megyefőnöke lett. Imre I. Bonyhády Imre névvel kapott kinevezést ugyancsak 185 l-ben a Szolnok megyei terület főnökeként. Jenő ugyancsak megváltoztatta nevét. További pályáját nem ismerjük.
