Emlékszám Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére - Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 11-12. évfolyam (1998-1999)

Pordán Ildikó: A törökországi emigráció és „hétköznapjai" László Károly és Perczel Miklós naplóiban

Itt visszatérnénk a napló és memoár műfaj közötti különbségekre. A László Károlytól való idézetek a Naplóból és nem a Napló-töredékböl való, mivel ebből kihagyta az olyan részleteket, amelyek Kossuth személyére vagy politikai tevékenységére vethetnének árnyékot, mellőzte az emigrációs viszályokra vonatkozó részleteket is. A törökök iránti ellenszenv a Napló-töredékben határozottan Törökország iránti érdeklődéssé, szimpátiává változtak. Pataki Ferenc is említi a visszaemlékezésekkel kapcsolatban, hogy: „nem áll módunkban megváltoztatni az egyes eseményt, de meg tudjuk változtatni egész kontextusát vagy azt a hátteret, amelyre, mint múltra vonatkoztathatjuk, s benne értelmezzük az eseményt."

19 A későbbiekben így folytatja: „.. sajátos kulturális-morális nyomás is nehezedik az egyénre, amely arra indítja, hogy e normatív követelménynek megfelelően szerkessze élettörténetét, vagyis kihullassa emlékezetéből következetlenségeit, "hűtlenségeit" önmagához."

20 A MINDENNAPI ÉLET Végül azzal kívánunk foglalkozni, hogyan vélekedtek az emigránsok arról a népről és országról, akikkel és ahol, ha átmenetileg is, de együtt kellett élniük. A bolgárokkal kapcsolatban több visszaemlékezésben megjelenik azok orosz barátsága, és a kezdeti barátságtalan fogadtatás.

21 Feltűnt a természeti gazdagság, de a romlás és pusztulás, elnyomás is szembeszökő volt. Egy egészen más kultúrával találkoztak, amelynek jellegzetességeit inkább a kutahiai időszakból való forrásrészletekkel kívánjuk bemutatni. Az Ázsiába érkezésről így írt Perczel Miklós: „ Kénytelenség űzte ki elődeinket ős honunkból. Csaknem 1000 évig iparkodtak irigy szomszédaink elűzni bennünket az áldott Kelem földéről, kivált a német sógor máig is betolakodott barbároknak tekint, miután szegény fajunkat nem emigráltathatjasymbolice megteszi, elűzvén a nép fejeit -, ha ideje leszen, majd utánunk riasztja az ős szellemet..."

22 Az egykori őshaza azonban szokatlan ételeket, más időjárást, eltérő mentalitást, szokásokat is jelentett. Kezdjük a török vendéglátók megítélésével, amely persze különbségeket mutat. Bizonyos előítéletek természetesen éltek 19 Pataki 1996, 13. 20 Uo. 16. 21 Pásztor, 403-424. 22 Lm. 90.