Emlékszám Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére - Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 11-12. évfolyam (1998-1999)

Hermann Róbert: Adatok a drávai védvonal történetéhez 1848. június-szeptember

Összesen 4234 nemzetőrt július 8-9-én indították meg a baranyai Dráva-szakaszra, s július 18-án foglalták el helyüket az őrvonalon, a Drávaszabolcs-Sellye közötti szakaszon. A Veszprém megyei nemzetőrség egy hónapos szolgálat után augusztus 12-én tért haza. Az augusztus 7-én elindíttatni rendelt váltás már némileg keletebbre, Siklós és Beremend központtal foglalt állást. Az Esterházy Károly őrnagy vezette nemzetőrök szeptember 12-én indultak haza Baranyából. Veszprém megye - az önkéntes mozgó nemzetőrzászlóaljak időközben elrendelt kiállítása miatt - a második váltás megszervezéséről már nem intézkedett. A nemzetőrök szeptember 16. körül érkeztek haza megyéjükbe.

14 Somogy megye június 13-án 6000 ember kiállítását határozta el, de aztán Szemere június 13-i rendeletét véve, 3000 főre szállította le a létszámot, s 15 napban állapította meg szolgálati idejüket. A megye a szolgálati időt nem az indulás, hanem a táborba érkezés napjától számítottta. Csány elérte, hogy a megye mégis csak a 6000 főt állítsa ki, sőt, a létszámot 7000 főre emelték. A teljes kivonult állomány 6876 fő volt, ezeket az Istvándi-Babocsa-Csokonya-Berzence-Iharosberény vonalon helyezték el. Július 16-20. között történt meg az első, augusztus 4. körül a második váltás. Csány csak annyit ért el, hogy a harmadik váltást már egy hónapra állítsák ki.

15 Zala megye június 17-én 6000 nemzetőr kiállítását határozta el. A kiállítás nehezen ment, a megye egyes vidékein katonaságot kellett kirendelni, hogy a nemzetőőröket ki lehessen állítani. Végül július 7-10. között összesen több mint 6000 nemzetőr foglalta el helyét a Muraközben a Ráckanizsa-Muraszerdahely-Kottori vonalon, a Murán innen pedig Letenye és Lendva központtal. Az első váltásra augusztus 8-9-én, a másodikra szeptember 6. körül került sor.

16 Vas megye június 19-én úgy döntött, hogy összesen 3000 főt állít ki három hónapra, toborzás útján. Június 27-ig összesen 1700 fő jelentkezett, ezeknek egy része azonban ugyan önkéntes volt, de nem nemzetőr. Ezért a megye az egyes nemzetőri zászlóaljakra arányosan vetette ki a kiállítandó létszámot. A három zászlóaljba szervezett vasi nemzetőri ezredet július 12-én indították el, s július 21-től már a Drávánál állt. A főhadiszállás Iharosberényben volt, a csapatok Udvarhelytől Gyékényesen át a 14 Urban, 1973. 162-163.; Kopasz Gábor: A veszprémi nemzetörök szerepe 1848-ban a baranyai Dráva-vonal védelmében. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei. 5. k. Veszprém, 1966. 259-268.; Kopasz, 1973. 64.71.; Hudi József: Veszprém megyei parasztmozgalmak 1848/49-ben. (In:) Kredics László szerk.: Tanulmányok Veszprém megye múltjából. A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 3. k. Veszprém, 1984. 375-382. 15 Urbán, 1973.163-164. 16 Urbán, 1973. 164-165.; Molnár András: Zalaegerszeg nemzetőrei 1848-ban. (In:) Molnár András szerk.: Hadtörténelmi tanulmányok. Zalai Gyűjtemény 36/1. Zalaegerszeg, 1995. 151-163.; uö.: Zalaegerszeg 1848-1849-ben. Zalaegerszegi Füzetek 5. Zalaegerszeg, 1998.