Emlékszám Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére - Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 11-12. évfolyam (1998-1999)

Ódor Imre: Az első népképviseleti országgyűlés baranyai követei

dői miatt elhárította a megtiszteltetést. Majthényi javaslatára és támogatásával Perczel Vincét egyhangúlag választották követté. Az első népképviseleti törvényhozásban nem játszott különösebb szerepet, bizottsági taggá nem választották, törvényjavaslat sem fűződött a nevéhez. Eleinte a radikálisokhoz húzott és júliusban részt vett a Madarász László által szervezett Egyenlőségi Társulat közgyűlésén. A kormányt és a Képviselőházat nem követte Debrecenbe, ezért mint igazolatlan távollévőt a t. Ház 1849. március 1-én lemondottnak tekintette. Az önkényuralom két évtizedében, 1867-ig, az alkotmányosság helyreállításáig nem vállalt állami tisztséget. Az 1870-1880-as években kir. törvényszéki bíró volt, előbb Szekszárdon (1872), majd Pozsonyban (1886). Nyugdíjazása után élete utolsó évtizedét a Buda melletti Tétényben töltötte, itt is halt meg végelgyengülésben, élete 80. évében, 1900-ban, Szent István napján. Forrás: Magyarország tiszti cím- és névtára 1872. 1886. OSZK Aprónyomtatványtár, Gyászjel. Táncsics (Stancsics) Mihály (Ácsteszér, 1799. április 21.-Bp., 1884. június 28.) Komárom megyei jobbágy szülők jóeszü gyermeke, kézművességet tanult és takácsként szabadult a szombathelyi fiókcéhben. Ezt követően szolgadiákként végezte a gimnáziumot Kecskeméten, Nyitrán és Pesten. Jogi tanulmányait nem fejezte be, érdeklődése az irodalom és - Horvát István hatására - a magyar nyelvészet felé fordult. Nevelő lett Bács-Bodrog vármegyében a Szalmássy családnál, majd Dukán és Pesten a Rudnyánszky családnál, 1835-től Kolozsvárott pedig gr. Teleki Sándor mellett. Nyelvészeti kérdéseket taglaló munkáit erős kritika fogadta, nagy kelendőségnek örvendtek viszont számos kiadást megért tankönyvei. A cenzori hivatallal történt összetűzései, a fiatal és haladó gondolkodású írókkal, költőkkel való ismeretsége (Vajda Péter, Garay János, Kunoss Endre, Horánik János), a reformkor politikai irodalmának tanulmányozása, a reformországgyűlések Táncsics figyelmét a politika felé terelték. Az 1830-as évek közepétől megjelent irányregényeiben (Rényképek, I., Pest, II-III-, Kolozsvár, 1835; Pazardi, Kolozsvár, 1836) és cikkeiben, a Kunoss Endrével szerk. Természet (1838) című lapban a polgári átalakulás Széchenyi által megfogalmazott programját népszerűsítette. A Pesti Hírlap megjelenésétől Kossuth mellé állt. A cenzúra miatt nagyrészt külföldön megjelent politikai röplapjaiban és népkönyveiben {Népkönyv, Pest, 1842; Sajtószabadságról nézetei egy rabnak Lipcse, 1844; Széchenyi István gróf két garasára nyilatkozat Lipcse 1844; Népkönyv, Lip-