Emlékszám Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére - Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 11-12. évfolyam (1998-1999)

Baranya megye történeti kronológiája 1848-1849 (Nagy Imre Gábor)

január 26. Nemegyei Bódog szabadcsapatával a kapott parancs ellenére nem Eszék, hanem Mohács felé vonult vissza a császári csapatok elől. január vége. Gróf Nugent tábornok által vezetett császári csapatok megszállták Baranya megyét. január 29. Baranya megye vezetői hűségnyilatkozatot tettek I. Ferenc József császárnak. január 30. A császári csapatok bevonultak Pécsre. Windischgrätz herceg Baranya megye cs. királyi biztosává nevezte ki ifj. Majláth Györgyöt, a volt főispánt. január 30-31. Trebersburg vezérőrnagy dandára elfoglalta Eszék külvárosát. február 1. Sebottendorf őrnagy, Pécs város császári katonai térparancsnoka ostromállapotot rendelt el. február 3. Sebottendorf őrnagy, Pécs város császári katonai térparancsnoka elrendelte a rögtönítélő bíróság felállítását. február 5. Nugent táborszernagy hadtestével körülzárta az eszéki várat. február 8. Mohácsra érkezett egy-egy század lovas és gyalogos császári katona. február 12. Az Országos Honvédelmi Bizottmány Batthyány Kázmér grófot teljhatalmú kormánybiztossá nevezte ki Bács, Csongrád, Pest megyékbe, a Kiskunságba, Szeged és Zombor vidékére. február 13. Eder vezérőrnagy feltétel nélkül feladta a stratégiai fontosságú, Baranya megye kulcsának számító eszéki várat Nugent táborszernagynak. február 14. Az eszéki vár 4500 fős őrsége (köztük a bárányi 36. és 51. honvédzászlóalj) ünnepélyesen átadta az erődöt. február 17. iff. Majláth György királyi biztos Pécs városában császárhű városi tanácsot nevezett ki az 1848-as helyébe. február 22. Iff. Majláth György királyi biztos Mohács városában leváltotta az 1848-as városi tanácsot és császárhüt nevezett ki a helyébe. Betiltotta a képviselőtestület működését és helyette egy 21 fős gazdászati választmányt nevezett ki. február 27. Ijj. Majláth György királyi biztos a Pécs városi tanácsot törvénykezési és beligazgatási osztályra osztotta, és új 36 tagú képviselőtestületet nevezett ki, az utóbbiak azonban csak gazdasági ügyekben voltak illetékesek.