Emlékszám Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére - Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 11-12. évfolyam (1998-1999)

Pordán Ildikó: A törökországi emigráció és „hétköznapjai" László Károly és Perczel Miklós naplóiban

adott kutahiai alkotmányterv vetett végett. Ezt a későbbi Duna-konföderáció előzményének is tekinthetjük, de amíg Teleki és Klapka a területi autonómiát is biztosítani kívánta a nemzetiségeknek, addig Kossuth ettől elzárkózott, bár hangsúlyozta a demokratikus jogok biztosításának fontosságát. Kossuth politikai ellenfelei közé tartozott Bem József is, aki 1850. december 10-én Aleppóban meghalt, halála körülményeivel kapcsolatban mérgezésről is beszéltek. Az ellentétek Kutahiában is folytatódtak, a Perczel Mór és Kossuth közötti újabb összeütközés akkor következett be, amikor kiderült, hogy néhányan pénzbeli támogatást fogadnak el Perczeltől, erre ez volt Kossuth válasza: „Három-négy nap múlva mindnyájunkat, kik kormányzó urat ide követtük, magához hívatott, s többek között világosan kimondá, hogy ő, mint főnökünk feltétlen függést kíván, hogy ő megkívánja, hogy párthoz tartozzunk, s az oly egyént, ki az ő nyilvános ellenségeivel társalog, mint levegőben kapkodót, maga körül nem szenvedendi, mi is kimondánk, mi szívünket nyoma, s tereh-könnyülten szétoszlottunk."

15 A már korábban meglévő inspectiós szolgálat embereit 1850. október l-jén Kossuth Asbóth Sándor felügyelete alá utalta, amikor a testület két tagja mint szabad polgár tiltakozott Kossuth eljárása ellen, akkor ez történt:"... kormányzó úr magához hívatott minket, megilletődve adta értésünkre, hogy iratunkban éppen azt látja, mi oka volt honunk bukásának, u.i. felsőbbség nem ismerés, egymás elleni torsalkodás. Tudata velünk, hogy a török kormány irányában állásunk kívánja, hogy tiszti személyzete rendezve s szabályozva legyen, s hogy különben is vénasszonyként kiadott rendeletét teljesítetlen vissza nem veheti. ... ne csináljunk nagy zajt, hogy mások örömmel mondhassák: „ni, magok közt meghasonlottak."

16 Később Asbóth Sándor és Perczel Miklós között a következő jelenet zajlott le:"Perczel Miklós ezredes és Asbóth Sándor alezredes közt a párbaj lezajlott, Asbóth életre-halálra akart menni, de az orvosoknak az ilyen sebhez megkívánkozó készület nem lévén, a párbaj karddal történt. Perczel kapott egy kék ütést a karján, Asbóth egy karczolást az orra alatt, egy nagy vágást a jobb arczán a fülétől az orra éléig, miben a vérvesztés következtében hetekig feküdt. A vágás után Perczel bocsánatot kért s kapott, kezet fogva."

17 Ezen eset nem volt egyedülálló, Perczel Miklós is említi, hogy:"Rosty Vayt kihívta, mert Móricra és reám komiszul szitkozódott. Nyilvánosan ma megverekedtek, Rosty a nedves füvön elcsúszott, miközben Vay vékonyában megvágta ,.."

18 15 Uo. 1850. Máj.29-kén 16 László i.m. 1850. Oct. 1. 17 Uo. 1850. Oct. 20-kán 18 Perczel Miklós i. m. 81.