Emlékszám Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére - Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 11-12. évfolyam (1998-1999)

Pordán Ildikó: A törökországi emigráció és „hétköznapjai" László Károly és Perczel Miklós naplóiban

szakirodalomban. Kritikával kell kezelni, mivel Kossuth híve volt, de Kossuth hangulatával, egyéniségével kapcsolatos beszámolója különösen érdekes. A naplóíró alkata, rendkívüli precizitása, adatpontosságra törekvése nagy forrásértéket biztosít az anyagnak. Perczel Miklós élete ismertebb, ezért erről csupán a legfontosabbakat említjük meg. 1812-ben született Börzsönypusztán, a 21 gyermekes családban Mór és Miklós egymás után következtek, Vörösmarty tanítványai voltak, együtt lelkesedtek a magyar múlt romantikus időszakaiért. A későbbiekben a kölesdi kerület országgyűlési képviselője lett, majd nemzetőr őrnagy, honvéd ezredes, várparancsnok, Törökországba, majd az Amerikai Egyesült Államokba menekült. 1852-ben Iowában, Davenport mellett, ahol népes magyar kolónia igyekezett gyökeret verni, földet vásárolt. 1853-ban, bízva az európai háborúban Jersey szigetére utazott, amely nemzetközi emigrációs központ volt. Amikor a krími háború által keltett remények kihunytak visszaköltözött Amerikába. Kezdetben farmerkedéssel próbálkozott, majd beállt az északiak hadseregébe, ahol a 10. iowai ezred parancsnokává nevezték ki. A kiegyezés után hazatért, 1868 és 1887 között Pécs és Baranya főispánja volt. 1904-ben halt meg. Perczel Miklós naplója az OSzK Kézirattárának Quart. Hung. 3185-ös jegyzete alatt található. A Bajai Közlöny 1893. 19-23. számában jelentek meg belőle részletek, majd Závodszky Géza szerkesztésében látott napvilágot 1977-ben a Tankönyvkiadónál a napló 1849. augusztus 5-1851. augusztus 31-ig terjedő része, Naplóm az emigrációból címmel. Ezt követte 1979-ben a napló második része, Naplóm az emigrációból II. kötet, Amerikai napló, amely az 1851. szeptember elsejétől 1852. szeptember 29-ig terjedő feljegyzéseket tartalmazza, illetve ezt az emigrációs évek eseményeinek rövid, folyamatos összefoglalása követi az amerikai polgárháború végéig. A napló fontos történeti forrás, érdekessé teszi az író Mórhoz fűződő szoros emberi kapcsolata, sokoldalú érdeklődése, kiváló megfigyelőképessége, sokszor bátyjának véleménye is tükröződik írásaiban. László Károllyal ellentétben ő nem Kossuth pártján volt, közismert, hogy Mór már a szabadságharc utolsó napjaiban szembekerült Kossuthtal, az emigrációban sem tudta elviselni annak tekintélyét, az általa igényelt és megtartott központi szerepét. Megjegyzendő azonban, hogy Miklós kiegyensúlyozottabb volt, mint bátyja.