Emlékszám Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére - Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 11-12. évfolyam (1998-1999)
Rayman János: A Kossuth bankók Baranyában
te Windischgrätz 1848 december 29-én kibocsátott kiáltványa Magyarország népeihez, amelyet úgy kezdett, hogy „... Kossuth Lajos pártütő és czinkosai Magyarországot roppant számú papírpénzzel elárasztották" Az osztrák katonai sikerek nyomán a pénzek elleni támadás hangja is felerősödött. 1849. január 7-én Budán kiadott Proclamátióban már ez áll: az oly gazdagon megáldott országot a többnyire törvénytelen papírpénzbeli elárasztással tönkre juttatni igyekeztek - és ezen törvénytelen eljárásukat, a bankjegyek sajtóját magukkal elvivén, bőszültségükben még folytatni is szándékolják." 22 HARC A KOSSUTH BANKÓK ELLEN De ez még csak a kezdet a Kossuth bankjegyek elleni fellépésnek. Mivel a Dunántúlt megszálló császári seregnek nincs elegendő osztrák pénze a katonák zsoldjának és egyéb dologi kiadások fizetésére, a meghódolt területek közpénztáraiban pedig már jelentős mennyiségű Kossuth bankjegy volt, az a fura helyzet állt elő, hogy az ellenség el nem ismert, törvénytelennek nyilvánított fizetőeszközével fizették saját katonáikat. 23 Az újoncok felszerelésére még Batthyány Kázmér kormánybiztos 1848. aug. 15-én felvett 9000 forintot a megyétől, amelyet később főleg Kossuth 100-asokban fizettek vissza. 1849. február 2-án Nugent az összeget lefoglaltatta, de az abban lévő magyar százasokat visszaküldte, 20 darab Kossuth 100 forintost a megyével visszavetetett. Amikor a magyar pénzeket hivatalosan is kitiltották a közpénztárakból, még mindig maradt belőlük három darab, a többitől mint bizonytalan pénztől a megyei pénztár időközben megszabadult. Az már külön történet, hogy a megye pénztárában lévő 3 db 100-ast egészen 1850 január 16-ig őrizték és csak akkor adták át a császári katonasagnak megsemmisítésre. Baranyában a visszautasított Kossuth bankók azt árulják el, hogy az itteni pénzforgalomban a Kossuth jegyek nem töltenek be akkora szerepet, mint az ország más, megszállt területein. Mivel csaknem ugyanekkor Windischgrätz főparancsnok 1849. február 13-án írt levelet az osztrák pénzügyminiszternek, amelyben jelezte, hogy a katonaság érdekei még nem engedik meg a törvénytelen Kossuth pénzek felszámolását. Ha hivatalosan tilos lesz a magyar pénz elfogadása, a kincstári, megyei és különböző városi közpénztárakba oly kevés osztrák pénz fog befolyni, hogy az a hadsereg szükségleteit nem 22 Windischgrätz Proclamation a. 1849. január 7. Buda, BML.Aprónyomtatványok 23 Faragó Miksa: A Kossuth-bankók kora. Nyugat kiadása Bp. é.n. 193 24 Dőry László Bm. föadószedö jelentése. BML. 270/1850 Baranya vm. megyefőnöki iratok.
