Emlékszám Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére - Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 11-12. évfolyam (1998-1999)

Nagy Imre Gábor: Pécs szabad királyi város 1848 tavaszán

lajdonában volt. A robot eltörlése után a nagybirtokos Baranya földesúri gazdaságai igaeröhiánnyal küszködtek, az igaerő kineveléséhez pedig fokozottabban rászorultak a szarvasmarhaállományra.

81 A kenyér ára Pécsett kedvezően alakult 1848. év első felében, mert a gabona ára is viszonylag kedvező volt. Az ezt megelőző két évben ellenben drága volt a gabona és drága volt a kenyér is. 1848. január 30-án Luzsevich László polgármester azt jelentette a tanácsnak, hogy a Pécs határában levő 2432 hold szántó gabonatermése ugyan nem elegendő a városnak, de helyben lévő püspöki, káptalani, papnöveldéi uradalmakból, sőt a szomszédos Somogy és Bács-Bodrog megyékből szállított gabona és élelmiszer bőségesen elegendő. Március 17-én szintén azt jelentette Radenich Imre városkapitány, hogy a pécsi molnárok a lakosság ellátásához elegendő liszttel rendelkeznek. A városban ekkor 32 malom működött és a molnárok ezenkívül még 13 lisztraktárat állítottak fel. A liszt, kenyér és zsemle ára júliusban is ugyanannyi volt mint 1847 decemberében, mert a gabona piaci ára sem változott.

82 Később a fokozott háborús igénybevétel hatására a kenyér árának emelésére a korban szokásos eszközt: a minőségrontást és a súlycsökkentést alkalmazták.

83 A só ára Pécsett 1848 végéig nem változott. Csupán 1848 végén Windischgrätz herceg hadjárata során terjesztettek híreket az egyes cikkek drágulásáról Dél-Dunántúlon is, amelynek hatására Pécsett pl. egy Berecz nevű sóárus egy krajcárral drágábban adta a só fontját.

84 A BELSŐ TÁRSADALMI ELLENTÉTEK KIÉLEZŐDÉSE 1848 tavaszán az ország több városában - Pesttől Vágújhelyig - zsidóellenes megmozdulásokra került sor. Pécsett elsőként a zsidók kiűzését Szabó Péter uradalmi ügyész kezdeményezte. A város főterén (akkor Nagy tér, Piac tér, ma Széchenyi tér) március 21-én azt mondta, „[...] hogy ő 2000 kebelbéli lakos élén állva e városi zsidókat kiüzendi [...]." A városi tanács elé idézett Szabó Péter megígérte, hogy ezután a legnagyobb csendben fog maradni és semmilyen zavargásban nem vesz részt. Ezután a tanács Szabó Pétert, mert mint nemes ember a vármegye joghatósága alá tartozott Perczel Imre másodalispánhoz kísértette, aki Batthyány Lajos miniszterelnök rendelete alapján őt a csend és rend fenntartására szólította fel, majd haza bocsátotta.

85 81 BML. Pécs város tan. ir. 1903/1848. Vö. Király 1989. 293-296., Kardhordó 1973. 96. 82 BML. Pécs város tan. ir. 345, 382, 817, 1395, 3396/1848. Pécs város tan. jkv. 817, 3396/1848. 83 Ungár 1934. 9-10. 84 BML. Bvm. kgy. jkv. 2042/1848. Kopasz 1973. 81. 85 BML. Pécs város tan. jkv. 1488/1848. Schweitzer 1966. 40.