Emlékszám Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére - Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 11-12. évfolyam (1998-1999)

Füzes Miklós: Batthyány Kázmér gróf dilemmája (A magyar külpolitika alternatívái 1849. április-júliusában)

külügyminisztertől egy hasonló levél ugyanezzel a küldetéssel bízott meg. Ez a két levél különösen azt szolgálta, hogy a szóbeli utasításaim hitelessé­gét igazolja, amikor a pillanat elérkezik, hogy ezt felhasználjam. Az utasításaim szerint tehát a déli szlávokhoz mentem, Agram, Carlovic és Belgrádon keresztül. Sokáig laktam ezekben az országokban, mindig a legjobb tudásom szerint azon munkálkodva, hogy a szlávok és a magyarok között őszinte megegyezést hozzak létre. Túl sokáig tartana, hogy Excellen­ciádnak munkám minden részletéről beszámoljak. Pillanatnyilag annyit mondanék, hogy fontos kapcsolatokat építettem ki Horvátországban, két meghatalmazottam van, akik rendszeres kapcsolatban vannak velem, vala­mint Boszniában is kötöttem ismeretségeket, és egy ideje itt is van megbízot­tam. Mindeközben próbálkoztam, hogy hírt adjak magamról a magyar kor­mánynak, kétszer írtam, anélkül, hogy a leveleim célhoz értek volna. Küldtem egy megbízottat Pestre, egy Teleki gróf úrnak címzett levéllel, de nem tudott odaérni, mivel ennek a küldöttnek volt még egy levele Bat­thyány Kázmér grófnak, visszatértekor ezt firtatva, Wels úrral volt szóváltá­sa. Azóta, a császáriak sikerei elhidegítették a szlávokat irántam való viszo­nyukban: majd miután a magyar nemzeti hadsereg újra fölénybe került, az osztrák-orosz cselszövés a gyenge embereket, akikkel dolgom volt, Orosz­ország karjai közé taszította. Ezalatt, sikert sikerre halmozva a magyar csa­patok elfoglalták Pancsovát. Kihasználtam ezt az értékes helyzetet, hogy el­menjek abba a táborba, amelynek a sikerei a hazáméival azonosak, ahol hon­fitársak vannak, személyes barátok, mint Bem és Dembinszki tábornokok. Pancsovára érkezve, egyenesen a Tábornok úr (V.G. = Votre Général= Őtábornoksága) elé kellett mennem, gróf Teleki egy új leveléről beszélni, melyet Czartoryski herceggel nekem küldött. Perczel tábornokkal való tár­gyalások után, Szerbia, különösen Bosznia és Horvátország ügyeiről, vala­mint a politikai kapcsolataimról a francia és a piémonti kormánnyal, Párizs, London Zürich, Brüsszel és Konstantinápollyal való levelezésemről, a tá­bornok kinevezve vezérkari ezredesnek, az ő főhadiszállásához osztott be. Pillanatnyilag a diplomáciai kapcsolatok foglalnak le leginkább, amíg a tá­bornok vagy Excellenciád másképp nem rendelkezik. Jelenleg, hogy van szerencsém Excellenciádnak a nyolc hónap óta végzett munkámat vázolni, azt merem állítani, hogy a magyar ügyért... [itt hiányzik egy rész] Azt gondolom, a cselekvés módját illetően, hogy egy szabad szlávok csa­patának szervezete, melyet egy szláv irányítana, s ahol megtalálhatók lenné-

Next

/
Oldalképek
Tartalom