Emlékszám Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére - Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 11-12. évfolyam (1998-1999)

Füzes Miklós: Batthyány Kázmér gróf dilemmája (A magyar külpolitika alternatívái 1849. április-júliusában)

Az a férfi, aki ma is a magyar kormány élén áll, a legutóbbi pesti Országgyűlésen ünnepélyesen kijelentette, hogy Magyarország egyáltalán nem ellenezné Horvátország teljes függetlenségét, ha a horvátok ezt a függetlenséget úgy fogalmazzák meg, mint barátságuk feltételét. A magyar kormány ugyancsak kész lenne megadni a szerbeknek minden lehetséges engedményt, ha meg tudná velük magát értetni. A többi szlávokhoz képest a szerbeknél azok a nehézségek, melyeket tapasztaltunk, a törökországi szerbek felülmúlhatatlan hatására felfokozódtak. Ez olyan mintha a lengyelek és a csehek az oroszok befolyása alá kerülnének. Az éles elméjű dialektikusuk talán felfedezik a nemzetek érdekeinek némi egyneműségét, de minden szövetség a többi nemzetiséggel, még a szláv nemzetiségekkel is, lehetetlen ilyen egyesüléssel. Egyáltalán nem akarom kétségbe vonni, hogy a törökországi szerbeket nem nemes nemzetiségi érzés vezetné, csak egy tényt akarok leszögezni, amely valószínűleg megakadályozza a békés szándékainkat. Ezek a békés törekvések ma inkább léteznek, mint valaha. A magyar kormány őszintén akarja a békét a szerbekkel, és kész lenne támogatni a szerb vajdaság létrehozását, és komoly vitát e tekintetben csak ennek a Vajdaságnak a határai okozhatnak. Ezeket a határokat ugyanannak a jog alapján kellene meghatározni, mint aminek nevében a szerbek követelték a Vajdaság létrehozását, vagyis a nemzetiségek egyenlősége jogán. A szlovákok a megyerendszerben, a bíróságban a nemzeti képviseletben megkapnák a szükséges garanciákat, és az oktatás és vallás szabadsága valószínűleg a legutolsó kételyeket is eloszlatná. Ami az oláhokat illeti, hogy meg ne feledkezzünk róluk ebben a beszámolóban, már minden lehetséges ígéretet megtettünk Schaguna püspöküknek, de minden hasztalan volt. Ennél a nemzetiségnél hasonló indítékokat látunk, mint a szerbeknél. A Dunai fejedelemségek oláhjai vak féltékenységükben testvéreiket a magyar kormány ellen uszították. Ez utóbbit harcra kényszerítették, de mindvégig késznek mutatkozott, hogy béke jobbot nyújtson. Maga a győzelem sem jelentené a szláv nemzetiség vereségét, a magyar kormány célja a kibékülés és nem pedig a leigázás. Ez a kibékülés eléggé elismert alapelv. A mi felhívásunk, melyet az Ön nemes honfitársához, Dembinsky tábornokhoz intéztünk, hogy Magyarországra jöjjön, szavatolja Önöknek annak lakosainak őszinteségét. Őket képviseljük, a magyar kormány által, Teleki Lászlóval az élen, egy percet sem haboztunk, hogy a derék tábornok programját átvegyük, melyet azóta az újságok közzétettek, hogy a magyar kormány nevében vegyük azt át. Ez az irat bizonyítani fogja Önöknek, hogy jelenleg a magyar kormány törekvései a szlávokkal szemben lojális, még ha kételkednének is a régebbi törekvései lojalitását illetően.