Emlékszám Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére - Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 11-12. évfolyam (1998-1999)

Cserna Anna: Batthyány Kázmér baranyai és Sztankovánszky Imre tolnai főispánkormánybiztosok levelezése (1848. szeptember 25 -1849. február 3.)

CSERNA ANNA BATTHYÁNY KÁZMÉR BARANYAI ÉS SZTANKOVÁNSZKY IMRE TOLNAI FŐISPÁN-KORMÁNYBIZTOSOK LEVELEZÉSE (1848. szeptember 25.-1849. február 3.) Az ország történetében ismerősen cseng a Batthyány név. A nagy múltú família a legmagasabb udvari, katonai, egyházfői tisztségeket töltötte be. Hatalmas vagyonukat az előkelő rokonsággal, a nagyúri életvitelüket a Habsburg-ház iránti hűségükkel alapozták meg. Batthyány Kázmér gróf (1807-1854) a hercegi ágból származott. Főúri szokás szerint külföldön, a nyugati kultúrán nőtt fel. 1839-ben haza térve megtanult magyarul, és bekapcsolódott az országgyűlés munkájába. Rövid idő után az országos politikában szintén ekkor megjelent Batthyány Lajos unokabátyjával a főrendi ellenzék vezéralakjává vált. Szabadelvűként a társadalmi helyzetéhez tartozó megkötöttségeken, korlátokon átlépve a nemzeti ügy igaz hívének szegődött. 1848 előtt megyei közszereplést nem vállalt, bár a baranyai reformerek hallgatólagosan őt tekintették a vezetőjüknek.

1 Sztankovánszky Imrét (1798-1873) ugyancsak Habsburg lojalitásra, sőt azontúl a királyhűség és a hazaszeretet kettősségében nevelték, amely politikai gondolkodásmódját is meghatározta, és hivatali ténykedését is behatárolta. Családja a török után újratelepülő Tolna és Baranya megyékben szerzett birtokokat. A társadalmi hátterüket már Tolnában építették fel. Felmenői ott találhatók a legrangosabb tisztviselők között. Sztankovánszky Imre a családi hagyományokat tiszteletben tartva a jogi egyetem elvégzését követően a hivatali pályára lépett. A pályafutását 1827-ben a reformmozgalom kezdetén, az ellenzéki vezetés alatt álló Tolna megyében kezdte. Csapó Dániellel, Bezerédj Istvánnal együtt mint a reformok odaadó támogatója, és mint a mozgalom egyik kiemelkedő személyisége tűnt fel a megye közéletében.

2 1848 tavaszán a polgári közigazgatás megszervezésekor Batthyány Kázmér és Sztankovánszky Imre a főispáni tisztet megyéjük közönségének a kívánságára foglalták el. Az elismertségüket, a tekintélyüket a hosszú évek alatt megmutatkozó hazafiságuk, elkötelezettségük, áldozatkészségük, és önzetlenségük alapján vívták ki. Közelebbi kapcsolatba jóval később, 1848 őszén kerültek.

3 1 Sumonyi, Tóth , Füzes 135.-143.p. 2 Cserna 1987. 513.-543., Cserna 1993. 5-31. 3 Cserna 1987, 513.-543., Szüts 13., Kopasz 51. BO 295.-379.a